nanoHÍREK

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) széles körű genetikai vizsgálatot indított az állatkertek csimpánzállományában, melyben a veszprémi állatkert egyik csimpánza is részt vesz. Az újonnan kifejlesztett elemző módszer feltérképezi az egyedek genetikai állományát, meghatározza pontos alfaji besorolásukat, megoldja a feltáratlan rokonsági kapcsolatokat és apasági kérdéseket - közölte Szabó Petra, az állatkert projektmenedzsere az MTI-vel.

A kutatás eredménye tudományos alapot szolgáltat a jövőben a csimpánz fajmegmentési program koordinátorának a szaporodó családok összeállításához, illetve természetvédelmi programok tervezéséhez és végrehajtásához.

A Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark 1963 óta tart csimpánzokat, amelyek közül az első és egyben leghíresebb Böbe volt. Az eltelt évtizedek alatt összesen csaknem 30 egyed élt Veszprémben - mind a látogatók kedvenceivé váltak.

Az állatkert régi lakója, Móni 1989-ben látta meg a napvilágot Mónika és Misi utódaként. Szülei korabeli feljegyzések alapján még Afrikából származtak. Mivel eddig csak régi fényképek segítségével volt lehetséges a szülők származási helyének és alfaji besorolásának a meghatározása, ezért a fenti célok eléréséhez nagy segítség az újonnan kifejlesztett genetikai eljárás. Az állatkert állatorvosa, Szekér Pál altatásban vett vért Mónitól a vizsgálathoz.

A csimpánz kihalástól veszélyeztetett állatfaj, megmentése érdekében számos természetvédelmi program indult. A veszprémi állatkertben jelenleg hét csimpánz él.

MTI

Hazai kutatócsoport élvonalbeli eredményét közölte a rangos Nature Methods folyóirat. A kutatók a cikkben egy olyan új lézermikroszkópról számolnak be, mely nagy sebességgel, három dimenzióban is képes mérni az idegsejtekben terjedő folyamatokat, és megmutatni az idegrendszer hálózatainak működését. A világon egyedülálló optikai fejlesztéseknek köszönhetően a mikroszkóppal egyszerre több száz idegsejt aktivitása is mérhető, miközben párhuzamosan az idegsejtek nyúlványaiban zajló nagyon gyors információ-terjedési folyamatokat is tanulmányozni lehet. A mikroszkóp új eszközként szolgál például az agy információ-feldolgozásának megértéséhez, illetve a központi idegrendszeri betegségek kutatásához – írja az OTS.

A magyar nyelvű Tűzhányó Blog részletesen elemzi azokat a sajtóhíreket, amelyek egy hatalmas németországi tűzhányó lehetséges kitörésével foglalkoznak. Eszerint a Bonn környékén található szupervulkán mostanában ismét a szeizmikus aktivitás jeleit mutatja, és a kitörés komoly ökológiai katasztrófát okozhat.

A Tűzhányó Blogon író vulkanológus szakember, Harangi Szabolcs részletesen elmagyarázza, hol és milyen vulkánkitörések lehetnek Németország területén. Eszerint valóban vannak vulkanológiailag potenciálisan aktív területek, de nem várható katasztrofális kitörés.

Leírása szerint az utolsó vulkáni működés az Eifel hegység nyugati részén található maar-vulkáni területen zajlott mintegy 10 ezer éve. Azaz nem sajtóhírekben említett Laacher-see kitörés volt a legutolsó, ami egyébként az előzőektől kissé távolabb, az Eifel keleti felén található. Sok jel mutat arra, hogy az egykor látványos, és ritkán pusztító kitöréseket is produkáló területen akár még lehetnek újabb kitörések is. Azonban, ha lesz is ilyen akkor az feltehetően a nyugati-Eifelben zajlik majd és egy robbanásos, úgynevezett freatomagmás maar-vulkáni vagy egy látványos lávatűzijáték-szerű kitörés lesz, ami ijedelmet biztos fog okozni, de katasztrófát nem (inkább turistacsalogató látványosság lesz). A Laacher-see kitörés jelentős mennyiségű magmás anyagot juttatott a felszínre, ami után egy tál-alakú beszakadásos kaldera jött létre (ez maga a tó területe). Egy ilyen kitörés nem egyik napról a másikra következik be, hanem feltehetően sok-sok előjel után.

Végül Harangi leírja, hogy a híradásokban "idézett", az előjelzést adó vulkanológusok nem is léteznek.

Részletek a Tűzhányó Blogon.

Elpusztult Nuru, a Szegedi Vadaspark recés zsiráfja (Giraffa camelopardalis reticulata), az állattal egy gyors lefolyású bakteriális fertőzés végzett. A fiatal állatot december 19-én reggel találták holtan gondozói. Az rögtön kiderült, hogy nem baleset vezetett az állat pusztulásához, hanem egy nagyon gyors lefolyású, végzetes fertőzés. Az előző nap semmilyen betegségre utaló tünetet nem észleltek a gondozók, és Nuru a délutáni takarmányadagját is gond nélkül elfogyasztotta.

Az állat hasa feltűnően puffadt volt, aminek alapján először bélelzáródásra gondoltak a szakemberek. Az állatkert állatorvosa azonnal felboncolta az állatot, és a béltraktusban, a vesében és szíven is gyulladásos megbetegedés bizonyítékait találta. Konzultáltak a Fővárosi Állatkert főállatorvosával, majd saját és mások tapasztalatai alapján a legvalószínűbbnek egy Clostridium nemzetségbe tartozó kórokozó okozta fertőzést jelöltek meg az állat pusztulásának okaként.

A Clostridium baktériumok közé rendkívül veszélyes kórokozók is tartoznak, a tetanusz és a botulizmus az emberre is végzetes lehet. Ezek az anaerob baktériumok főleg a talajban élnek, de a szennyezett élelmiszerekben, illetve a bélben is megtalálhatók. Tetanusz ellen a vadaspark állatait is oltják, de ez nem nyújt védelmet több más Clostridium fajok okozta fertőzéssel szemben. Feltételezhető, hogy az immunrendszer egyedi különbségei is szerepet játszanak abban, hogy melyik állat betegszik meg. Bár szerencsére nem túl gyakori, az állatkerti világban nem egy esetben történt már hasonlóan tragikusan végződő, gyors lefolyású, Clostridium okozta pusztulás: a közelmúltban például a Fővárosi Állatkert egy elefántjának halálát okozta hasonló fertőzés.

Nuru elpusztulása után a szakemberek megtették a szükséges intézkedéseket a két másik zsiráf és a gondozók védelme érdekében. A vadasparknak a zsiráf-fajmegmentési programban való részvételét az eset nem befolyásolja, hiszen nem a tartóhely és a gondozás hiányosságai vezettek az állat pusztulásához. Az, hogy újra háromtagú lesz-e a zsiráfcsapat vagy más megoldás születik, a programmal való egyeztetés után derül ki.

MTI