Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Világhírű a magyar tehetséggondozás

Az egész Kárpát-medencét lefedő, 630 tehetségpontból álló tehetséggondozó hálózatot hoztak létre az elmúlt két évben a Magyar Géniusz Program keretében. Több mint tizennégyezer pedagógust képeztek ki a tehetségek felismerésére, s az eddig felfedezett fiatalok között zenészek, természettudósok és sportolók is vannak.


szólj hozzá: Tehetségkutató

1 Tovább

Jetlag és pulzáló csillagok a Budapest Science Meetupon

Tizenötödik alkalommal kerül sor szeptember 21-én, szerda este a Budapest Science Meetupra. A helyszín a Szilvuplé, az előadások 7 órakor kezdődnek.

Glatz Gábor
ELTE TTK – Biokémia Tanszék

Jelátviteli fehérjék közötti interakciók vizsgálata - út a szelektív gátlószerek tervezéséhez

A sejten belüli jelátviteli folyamatok egyik legmeghatározóbb enzimei a proteinkinázok. Csekély számuk ellenére számtalan biológiai folyamatban vesznek részt (sejtosztódás, stresszválasz, apoptózis, stb.). Érdekességük, hogy katalitikus doménjeik szerkezete nagyon hasonló, így az eddigi ATP-kötő zsebekbe tervezett gátlószerek nem voltak szelektívek. De a proteinkinázok között létrejövő interakciók specificitását más szerkezeti elemek és régiók nagyban befolyásolják, és ezek tanulmányozásával már képesek lehetünk szelektív gyógyszeranyagok kifejlesztésére.

Molnár László
MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete

Változócsillagok új fényben a Kepler űrtávcsővel

Bár exobolygók százainak felfedezése önmagában is hatalmas teljesítmény, a Kepler képességei nem merülnek ki ennyiben. Magukról a csillagokról is egy sor újdonságot tudtunk meg, még olyanokról is, melyeket már egy évszázada kutatnak a földfelszínről. Ilyenek a pulzáló változók közé tartozó RR Lyrae csillagok, melyek a Kepler folyamatos és nagy pontosságú méréseinek hála, úgy tűnik, új oldalukról mutatkoznak meg nekünk. A félnapos pulzációs periódus és a földi nappal-éjszaka váltakozása eddig nem nagyon tette lehetővé az egymást követő ciklusok közvetlen összehasonlítását. Pedig a jelek szerint az eddig feltételezett, meglehetősen szabályos ismétlődéshez képest komoly változások történnek, amiket sikerült is modellszámításokkal reprodukálnunk. És reméljük, hogy ezek a jelenségek visznek közelebb minket egy száz éve ismert, de még megoldatlan rejtély, az RR Lyrae-k közel felénél jelentkező Blazskó-effektus megoldásához is.

Kitka Tamás
Semmelweis Egyetem – Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet

Alvás és EEG – hullámok a patkány fejéböl

Az alvást mindenki ismeri, legalábbis tapasztalati szinten, de ennél mélyebben kicsit kevesebben. Miért is csináljuk, mikor annyi szórakoztatóbb dolgot is művelhetnénk helyette? Ha sötétben elálmosodunk, világosban nehezen alszunk, akkor miért állítja az egészet a feje tetejére a jetlag? Ráadásul igen sok állat ezt az egészet fordítva csinálja... Az OK, hogy vannak agyhullámok, de mik is azok, és miért lelik egyes alakok kedvüket abban, hogy elektródákat pakolnak más emberek vagy állatok fejére? És ha már megteszik, mit látnak abban a sok összevissza vonalban? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszem majd választ adni. Az előadás érinteni fogja a releváns biológiai ritmusokat, az alvás feltételezett biológiai jelentőségét, lesz benne egy csipet neurobiológia, és persze az alvás tanulmányozásának legelterjedtebb módszere, az EEG (elektroencefalográfia) is szóba fog kerülni.

Stöckert Gábor
Index

Végső visszaszámlálás

Júliusban Nagy Attila kollégámmal helyszíni riportsorozatban követtük végig az utolsó űrsiklóküldetést. Ott voltunk Floridában az Atlantis utolsó startjánál és landolásánál, a két esemény között pedig Houstonban néztük meg az amerikai űrhajózás több neves létesítményét. Élményeinket, cikkeinket az Index Végső visszaszámlálás nevű blogjában dokumentáltuk. Az előadás utunk fontosabb állomásait és történéseit foglalja össze, de lesznek a blogból kimaradt jelenetek és kulisszatitkok is, és szó esik majd a projekt utóéletéről.

0 Tovább

Ilyennek látják a Földet az űrhajósok - videó

Éjszakai városfények, villámok és napfelkelte is látható az alábbi videón, amely 600 világűrből fotózott kép összefűzéséből készült.



0 Tovább

Vulkánkitörés és rakétakilövés lesz a Lánchídon

Első alkalommal rendezik meg szeptember 17-én a Tudományok Hídja tudománynépszerűsítő rendezvényt a budapesti Lánchídon. Az esemény célja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a tudományok iránt, és hogy magyar találmányokat, valamint hazai vezető kutatóhelyeket mutasson be.

A hídon a különböző tudományterületek különböző szektorokban mutatkoznak majd be. A látogatók saját csillagtérképet készíthetnek, tésztahidat építhetnek, és űrrepülőpilóta-teszteken is részt vehetnek. Lesz vulkánkitörés, rakétakilövés és bemutatkozik az első magyar műhold, a Masat-1 is.

A rendezvény időpontja: szeptember 17. 16 órától 23 óráig

Helyszín: Lánchíd - Széchenyi tér

0 Tovább

Szörfözők közé úszott cápaszerű lényt fényképeztek

Nagy riadalmat keltett a san diegói strandolók körében az a néhány nappal ezelőtt készült felvétel, melyen a szörfözők mellett egy cápa farokuszonyára hasonlító árnyék látható a hullámok között. A közelmúltban a környék más strandjain is láttak cápákat, ám az utóbbi az egyetlen, amelyet véletlenül meg is örökítettek. A képet készítő Gary Elliott ugyanis csak otthon vette észre a szörfösök között szabadon úszó cápaszerű árnyékot.

Forrás: Gary Elliot

Ralph Collier, a Shark Research Committee vezetője szerint egy 3-4 méteres fehér cápa úszhatott a szörfözők közé. Sokan azonban szkeptikusak, a szörfösök szerint egy ekkora fehér cápát észre kellett volna venniük, mert a hátuszonya kilógott volna a vízből, ha ilyen közel úszik a felszínhez. Christopher Lowe, a Kalifornia Állami Egyetem cápakutatója szerint az állat egy oldalára fordult palackorrú delfin lehetett, s ugyanezt gondolja Salvador Jorgensen, a Monterey Bay Aquarium kutatóbiológusa is.

A kaliforniai Encinitas melletti Swami Beach rendkívül népszerű a hullámlovasok körében. A környéken legutoljára 2008-ban a Swamitól 3 kilométerre lévő Solana Beach-en történt halálos cápatámadás.

0 Tovább

Démoni denevért fedezett fel egy magyar kutató

Belzebubról nevezték el azt a denevérfajt, amelyet Vietnámban talált egy magyar közreműködésű nemzetközi kutatócsoport. A kizárólag esőerdőkben élő denevért különösen nehéz befogni, mert a hagyományos csapdákat könnyedén kikerüli.


Murina beelzebub

A kisméretű állat feje és háta fekete, míg hasa fehér színű, és az ördögi mintázata alapján nevezték el Belzebubnak (Murina beelzebub). Csorba Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének vezetője, a denevér egyik leírója az [origo]-nak elmondta, hogy a különleges színezet alapján már az első pillanattól tudta, hogy új fajt tart a kezében. Az elnevezés nemcsak a kinézetre utal, héberül ugyanis a Belzebub név jelentése „a legyek ura", az apró denevér pedig rovarokkal táplálkozik.


Murina beelzebub

A denevért még 2007-ben fedezték fel a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fauna&Flora International szervezet közös expedícióján egy vietnámi erdőben, ám a leírását csak most publikálták két másik új fajjal együtt a Journal of Mammalogy című folyóiratban. Csorba Gábor elmondta, hogy kollégáival együtt az utóbbi években számos új denevért fedeztek fel Délkelet-Ázsiában, és 2005 óta megduplázták az ismert Murina nembe tartozó fajok számát ezen a területen. Ezek a denevérek kizárólag erdőkben élnek, és nagyon nehéz őket megfogni, mert hozzászoktak ahhoz, hogy akadályokkal teli környezetben kell repülniük, így még a befogásukra kihelyezett hálót is képesek érzékelni. A kutatók ezért az úgynevezett húrcsapdát használták, amely fémkeretre feszített függőleges damilszálakból áll, amit a denevér nem vesz észre, és amikor nekiütközik, beleesik az alatta lévő zsákba.


Murina walstoni

Csorba Gábor elmondta, hogy a Murina nem fajai jó indikátorai az erdők minőségének. Egy érintetlen esőerdőben akár hat-nyolc faj is előfordulhat ebből a nemből, ám ahogy romlik az élőhely, úgy csökken a fajok száma is. A magyar kutató a délkelet-ázsiai denevérek elismert szakértője: már több mint hússzor járt a régióban különböző expedíciókon, és nevéhez tizenhat ott élő faj felfedezése fűződik, valamint majdnem tíz vár még leírásra.


Murina cineracea

Ajánlat:

0 Tovább

nanoHÍREK

blogavatar

Információembriók az [origo] Tudomány rovatától

Utolsó kommentek