Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Háromöves tatuk érkeztek a Szegedi Vadasparkba

Összegömbölyödve leginkább egy páncélozott labdára vagy rücskös sárgadinnyére hasonlítanak a Szegedi Vadaspark legújabb lakói, a háromöves tatuk vagy matakók (Tolypeutes matacus), melyeket a karanténidőszak letelte után már a látogatók is megfigyelhetnek.

Az öttagú fiúcsapathoz egy csehországi magántenyésztőtől állatcsere révén jutott hozzá a szegedi állatkert - mondta Veprik Róbert, az intézmény igazgatója az MTI-nek. A közeljövőben szeretnének nőstényeket is találni a fiatal felnőtt egyedek mellé.

A tatuk közül a háromöves az, amely képes teljes mértékben összegömbölyödni, ekkor valóban olyanok, mint egy jól páncélozott focilabda. Tökéletesen záródik a páncélzatuk, nem adva támadási felületet a ragadozóiknak. Az állatok azonban nem csak így védekeznek a külső veszélyek ellen: néhány pillanat alatt képesek magukat elásni, páncéljuk földből kikandikáló csúcsa pedig megtévesztésig hasonlít egy kődarabra.

A 35-45 centiméter hosszú, 2-3 kilogrammos matakó másik jellegzetessége, hogy termetes, hegyes karmain jár. Kifejezetten mókás látvány nyújt, ahogy szedi a lábait, mintha egy rajzfilm szereplője lenne.

Dél-Amerika - Argentína, Bolívia, Brazília és Paraguay - száraz trópusi füves szavannáin él, mocsaras területek, száraz erdők mentén. Elsősorban rovarokkal, azon belül is hangyákkal és termeszekkel táplálkozik. Főként kiváló szaglása vezérli a zsákmány felkutatásában. Bár a tatufajok többsége éjszakai életmódot él, mind közül a matakók a leginkább aktívak nappal, így a gondozók bíznak abban, hogy a Vadasparkban a napfényes időben is sokat fognak mozogni, így a látogatók is megcsodálhatják fura járásukat.

A tatuk a vendégizületesek közé tartoznak, amely egy csupa emlős furcsaságokat tömörítő rendszertani csoport. Olyan állatokat tömörít, mint a Szegeden is látható sörényes hangyász és a kétujjú lajhár. A tatuk között egérnagyságút éppúgy találunk, mint óriást, amely 60 kilogramm súlyú is lehet. Sőt, a régmúltban még nagyobb fajok is éltek, mint például a Glyptodon. Az egy tonna súlyú és két méter hosszú tatufajjal valószínűleg az Amerikát meghódító emberek is találkozhattak, sőt, egyes feltételezések szerint éppen ők pusztították ki mintegy 10 ezer évvel ezelőtt.

0 Tovább

Kutatóhajó viszi haza a sarkvidékre az eltévedt pingvint

Két hónapos új-zélandi kiruccanás után augusztus végén hazatérhet az a császárpingvin, melyet június végén fedeztek fel Wellington egyik strandján. A kifejlett hím pingvin tévedésből sodródhatott el háromezer kilométerre antarktiszi otthonától. Új-Zélandon igazi ritkaságnak számít a császárpingvin, ez volt a második eset, hogy a faj egy példánya a szigetországba tévedt.

Forrás: Wellington Zoo http://www.facebook.com/WgtnZooMég a strandon (Forrás: Wellington Zoo)

Az állatot a nagy sikerű pingvines rajzfilm, a Táncoló talpak (eredeti címe Happy Feet) után Happy Feetnek keresztelték. Természetes körülmények között a császárpingvinek hó elfogyasztásával jutnak vízhez, ám a kóbor pingvin ilyet az új-zélandi tengerparton nem talált, helyette homokot fogyasztott. A sok homok miatt azonban megbetegedett, ezért megtalálása után nem sokkal a wellingtoni állatkertbe szállították. Itt a pingvin gyomrát többször is kimosták, majd egy speciálisan átalakított kifutóban helyezték el.

Forrás: Wellington Zoo http://www.facebook.com/WgtnZooMár az állatkertben (Forrás: Wellington Zoo)

Happy Feetet az új-zélandi nemzeti tenger- és légkörkutató intézet hajója, a Tangaroa viszi majd el augusztus végén a császárpingvinek legközelebbi táplálkozóhelyéig, a Campbell-szigetig. A visszaengedés előtt egy műholdas nyomkövetővel látják el a pingvint, hogy a későbbiekben nyomon követhető legyen a mozgása.

A császárpingvin a ma élő legnagyobb pingvinfaj, amely az Antarktisz vizeiben honos. Egyedei akár egy méternél magasabbra is megnőnek, súlyuk eléri, sőt meg is haladhatja a 30 kilogrammot. Képesek lemerülni 450 méteres mélységbe, a levegőt 11 percig bent tudják tartani a tüdejükben. Számukat 270-350 ezerre teszik, nem veszélyeztetettek.

Ajánlat:

0 Tovább

Pillanatkép az Ősrobbanásról

A Világegyetem kezdeti eseménye, a Nagy Bumm (Big Bang) utáni milliomod másodpercekben történteket rekonstruálják a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, a CERN Nagy Hadronütköztetőjében. Az ALICE detektorkomplexum feladata az Univerzum ősanyagának, az úgynevezett kvark-gluon-plazmának a tanulmányozása. Ezt az anyagot nagyenergiájú ólomatommagok ütközetésével állítják elő a detektor középpontjában. Magát a kvark-gluon-plazmát rövid életideje miatt nem lehet megfigyelni, de a belőle származó részecskék záporát igen. A CERN által közölt felvételen egy ilyen részecskezápor látható. Az kép elkészítéséhez az ALICE két aldetektorának (ITS, TPC) adatait is felhasználták.



A sok színes vonal a detektorok által érzékelt töltött részecskék pályáit mutatja, egyben érzékelteti a keletkezett részecskék nagy számát. A színkód jelzi a különböző fajtájú, újonnan keletkezett hadronok energiájának nagyságát: az alacsonyabb energiájú, sárgával jelzett részecskék jobban eltérülnek a mágneses térben, jobban görbül a pályájuk. Ezzel szemben a nagyobb energiájú kék részecskék egyenesebben haladnak a jelenlevő óriási mágneses térben.

Részletes írásunk az ALICE-kísérletekről itt olvasható.

0 Tovább

Így sugároznak a körülöttünk lévő elektromos tárgyak

Környezetünkben számos tárgy bocsát ki elektromágneses sugárzást, és intenzíven kutatják, hogy vajon milyen káros hatással vannak ezek az emberi szervezetre. Jelenlegi tudásunk szerint a legnagyobb veszélyt az ionizáló sugárzások jelentik (például a röntgen- és gammasugarak), melyek képesek elektront lehasítani egy atomból vagy molekulából, és károsíthatják a DNS-t. 

A Scientific American egy látványos ábrán foglalta össze, hogy a leggyakoribb eszközök milyen tartományban sugároznak, nézze meg a teljes méretű képet a magazin oldalán!

Ajánlat:
0 Tovább

nanoHÍREK

blogavatar

Információembriók az [origo] Tudomány rovatától

Utolsó kommentek