Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Újságírói díjat kapott Pesthy Gábor kollégánk

Egy jó hír a mindennapok rohanásában: Pesthy Gábor kollégánk munkáját Hevesi Endre-díjjal ismerte el a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A díjban azok az újságírók részesülhetnek, akik az előző évben a tudomány és a technika új lehetőségeinek, eredményeinek népszerű ismertetése érdekében a legtöbbet tették. Az ünnepélyes díjátadásra 2011. április 29-én került sor.

Gábor közel négy éve az [origo] Tudomány rovatának munkatársa. Munkájának köszönhetően rovatunk jelentősen erősödött az élettudományok, főként az evolúcióbiológia területén. Gábor biológiában való jártassága, tudása biztosabb alapokra helyezte ilyen témájú cikkeinket.

Gábor számos más területen is kitűnő ismeretterjesztő munkát végez. 2005-2008 között a National Geographic online szerzője, 1991-1998 között az OrvosTudomány (Scientific American Medicine magyar kiadása) szerkesztője, majd főszerkesztője volt. Több mint 30 angol, illetve francia nyelvű – főként biológiai, azon belül is állattani – könyv fordítását végezte el (pl. Gerald Durrell: Vadak a vadonban, a Helikon állattani sorozatának több kötete, David Attenborough: Az élővilág atlasza).

Gábor 1954-ben született Budapesten, nős, két gyermek édesapja. Tanulmányait a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban (1969-1973), majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol biológia-kémia szakos diplomát szerzett (1974-1979). Egyetemi doktori fokozatot állatszervezettanból ért el 1983-ban.

Munkájának méltó elismerése a díj, amihez ezúton is gratulálunk!

Simon Tamás

* * *

Gábor mellett idén Simon Ágnes (Természet Világa, Élet és Tudomány) részesült Hevesi Endre-díjban. Az Életműdíjat Kovács Győző (Élet és Irodalom, telehaz.hu, Romániai Magyar Szó, Természet Világa) kapta.

0 Tovább

Most kaphattok Mindentudás Egyeteme könyveket!

Tíz nagyon szép könyvet osztunk ki azok között, akik ma (csütörtökön) 15 óráig elküldik a science@origo.hu címre a választ a következő kérdésekre: miről szól ma a Mindentudás Egyeteme 2.0 (http://mindentudas.hu) kerekasztal-beszélgetése, és melyik tévécsatornák közvetítik?

Ezt a könyvet ajánlja fel a program: Mindentudás Egyeteme 6.

0 Tovább

Tutajt formálnak a víz felszínén a tűzhangyák

Bonyolult tutajt képezve élik túl az árvizeket a Dél-Amerikában őshonos tűzhangyák (Solenopsis invicta), fejtették meg amerikai mérnökök. A rágóikkal és lábaikkal egymásba csimpaszkodó hangyák akár hónapokig is képesek így a víz felszínén lebegni. A külső vázukra tapadt levegőbuborékoknak köszönhetően a rovarok nem merülnek a víz alá, és nedvesek sem lesznek.


A kutatók eredményeikről az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) számoltak be.

Ajánlat:

0 Tovább

Halálos csapdába esett ősök segíthetnek megérteni az ember evolúcióját

Két újabb Australopithecus sediba leletet jelentettek be dél-afrikai kutatók egy antropológiai konferencián: a tizennyolc hónapos csecsemő és a felnőtt maradványait két másik, már tavaly bemutatott részleges csontváz mellett találták. A faj jelentősége, hogy tisztázhatja a korai emberfélék és a Homo nem első képviselői közötti evolúciós kapcsolatot.

A fiatal fiú egyed koponyája

A négy emberős kétmillió évvel ezelőtt véletlenül zuhanhatott az 50 méter mély barlangba, amelyben az emberféléken kívül több emlős, például egy kardfogú tigris, egy antilop, sőt egy ló maradványait is megtalálták. A kutatók feltételezik, hogy az emberfélék nagyjából egy időben halhattak meg, és ismerhették is egymást. A leletek azért különösen jelentősek, mert ritka, hogy egy emberőstől csecsemő, gyerek és felnőtt maradványokat is találnak – ráadásul egyszerre. A kutatóknak így lehetőségük van tanulmányozni az A. sediba egyedfejlődését.

A fosszíliák a primitív jegyek (például kis koponya) mellett modern vonásokat is mutatnak, a medencecsont például egyértelműen jelzi, hogy az emberős már két lábon járt, sőt talán még futni is tudott. Az Australopithecus sediba jelentőségéről többet is megtudhat tavalyi cikkünkből.

0 Tovább

Most kaphattok Mindentudás Egyeteme könyveket!

Tíz nagyon szép könyvet osztunk ki azok között, akik ma (szerdán) 14 óráig elküldik a science@origo.hu címre a választ a következő kérdésekre: miről szól ma a Mindentudás Egyeteme 2.0 (http://mindentudas.hu) kerekasztal-beszélgetése, és melyik tévécsatornák közvetítik?

Ezt a könyvet ajánlja fel a program: Mindentudás Egyeteme 6.

0 Tovább

A tonhal és a hekk is eltűnhet a Földközi-tengerből

Túlhalászás, az élőhely megváltozása és a környezetszennyezés miatt 43 földközi-tengeri halfaj tűnhet el a következő években a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint. A szervezet veszélyeztetett fajokat tartalmazó vörös listáján cápák, ráják és csontoshalak is szerepelnek, utóbbiaknak legkevesebb 12 faját fenyegeti kihalás.

Eltűnhet a kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus), a barna fűrészes sügér (Epinephelus marginatus), a farkassügér (Dicentrarchus labrax) és a hekk (Merluccius merluccius) is. Utóbbiak hamarosan a végveszélyben lévő fajok listáját gyarapíthatják - közölte kedden a szervezet.

Forrás: Tahsin CeylanTonhalak

A többi tengerhez hasonlóan a legnagyobb gondot itt is a túlhalászás jelenti. "Különösen aggasztó a kékúszójú tonhal helyzete a Földközi-tengerben és az Atlanti-óceán keleti vidékén" - mondta Kent Carpenter, az IUCN tengeri halakkal foglalkozó szakembere, aki szerint az utóbbi 40 évben máris felére csökkent a tonhalak termékenysége. Komoly problémát okoznak a vonóhálók is, melyekben sok olyan hal is fennakad, amelyet aztán nem hasznosítanak. Ezek a hálók emellett roncsolják a tengerfeneket is, azt a réteget, ahol sok halfaj él és szaporodik.

Az IUCN teljes jelentése angol nyelven elérhető itt.

0 Tovább

Tesztelje ezen a videón, hogy mennyire tud Ön koncentrálni!

Képes-e egyszerre több dologra odafigyelni? Nézze meg alábbi videót, és próbálja meg összeszámolni, hányszor passzolják egymásnak a labdát a fehér pólós személyek:

A fenti videót az úgynevezett figyelmetlenségi vakság tesztelésére használják. Figyelmetlenségi vakságnak azt a jelenséget nevezzük, amikor annyira koncentrálunk egy valamire, hogy nem veszünk észre más dolgokat, amelyek az orrunk előtt vannak. Ilyen például, amikor vezetés közben telefonálunk, és nem vesszük észre az útra belógó parkoló autót. Ön észrevette a fenti filmben az átsétáló gorillát?

A Utah Egyetem pszichológusai legfrissebb vizsgálatukban először adtak tudományos magyarázatot a jelenségre. Megállapították, hogy azok az emberek, akik észreveszik a gorillát, jobban képesek a figyelmüket fókuszálni, és könnyebben megosztják azt, ha szükséges. A vizsgálat részletes leírását és az eredményeket elolvashatja ezen az oldalon.

1 Tovább

Kevesebb túzokot számoltak idén, mint tavaly

A hagyományos tavaszi túzokszámláláson idén 1203 madarat számoltak össze a nemzeti parkok munkatársai a faj jellemző élőhelyein. A megfigyelők 464 kakast és 671 tojót regisztráltak, míg 68 esetben nem sikerült azonosítani a madár nemét.

A legtöbb madarat a Dévaványai-síkon észlelték, itt összesen 450 madarat láttak. A Duna-völgyi síkságon 388, Biharban 107 madarat regisztráltak.

Idén lényegesen kevesebb túzokot figyeltek meg, mint tavaly, amikor 1481 példányt jegyeztek fel a tavaszi számláláskor. Szász Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa az [origo]-nak elmondta, hogy a tapasztalatok szerint a tojók sokkal nagyobb területen szóródtak szét az idei párzási (dürgési) időszakban, a nemzeti parkok munkatársai pedig nem tudtak minden lehetséges előfordulási helyet megközelíteni. Ha a csökkenés a következő években is fennáll, akkor meg kell vizsgálni a lehetséges okokat, de az idei adat önmagában még nem ok az aggodalomra, mondta Szász.

A felmérés részletes eredményei itt érhetők el.

A túzok (Otis tarda) Európa legnagyobb testsúlyú röpképes madara. A mérsékelt övi füves puszták lakója, magyarországi állománya a 2. világháború előtt még 10-12 ezer madár volt. Fokozottan védett madár, eszmei értéke 1 millió forint.

0 Tovább

Fekete lyukakban is lehet élet egy orosz kutató szerint

Egy orosz kutató szerint fekete lyukakban sem lehetetlen az élet. A szokatlan elgondolás szerint bizonyos forgó és töltéssel is bíró fekete lyukak belsejében, az úgynevezett eseményhorizont és a beljebb lévő Cauchy-horizont között a téridő szerkezete "normális", és ott stabilan mozoghatnak égitestek. Ha pedig a kérdéses fekete lyuk tömege elég nagy, akkor az ebben a zónában ébredő árapályerők már nem képesek egy ott mozgó bolygót szétdarabolni. Elméletileg egzotikus energiaforrások is elképzelhetőek a térségben - de onnan kifelé, tehát a fekete lyukon kívülre már nem juthat semmi. Ha pedig bolygó lehetséges, talán az élet sem kizárt - folytatja merész gondolatmenetét a kutató.

Részletesebb angol nyelvű információ és ábra ezen az oldalon.

0 Tovább

Életet fotóztak Európa egyik legmélyebb pontján

A görög Pilos partjai előtt (lásd a Google Maps térképén) készült az alábbi felvétel, amelyen 5111 méteres mélységben egy mélytengeri rák (Acanthephyra eximia) és egy hal (Coryphaenoides mediterraneus) látható. A felvétel további érdekessége, hogy a két órán keresztül leengedett kamerával olyan helyeket keresnek a Földközi-tenger aljzatán, ahová a jövőben neutrínódetektorokat lehet telepíteni. Ezek a műszerek az itt uralkodó teljes sötétségben olyan fényfelvillanásokra vadásznak, amelyeket a vízbe csapódó nagyenergiájú neutrínók gerjesztenek.

A kutatókat meglepte, hogy ez a halfaj ilyen mélységben is megél. Ezen a hőmérsékleten, nagy nyomáson és táplálékszegény környezetben csak nagyon kevés élőlény fordul elő.

Európa legmélyebb pontja innen nem messze, a Jón-tengerben fekvő Calypso-árokban, 5267 méteres mélységben található.

0 Tovább

A kacsaondó pusztítja a baktériumokat

Akárcsak az emberek, a récék nőstényei is igyekeznek elkerülni a nemi úton terjedő betegségeket. Ebben a gácsérok csőre segít nekik. Minél fényesebb, élénkebb színű a csőr, annál több baktériumölő anyag található a hímek ondójában.

Melissah Rowe, az Oslói Egyetem kutatója munkatársaival a tőkés récék (Anas platyrhynchos) spermáját vizsgálva érdekes összefüggésre figyelt fel. A kacsák ejakulátumát az Escherichia coli nevű közönséges baktériummal keverték össze, és észrevették, hogy a madarak ondója elpusztítja a baktériumot. A további vizsgálatok során kiderült, hogy minél élénkebb színű és fényesebb a hímek csőre, annál erősebb az ondó baktériumölő (baktericid) hatása. A kutatók a Biology Letters folyóiratban megjelent tanulmányban beszámolnak arról, hogy a legpompásabb csőrű gácsérok spermája akár háromszor olyan erős baktericid hatást mutat, mint azoké, amelyeknek tompább színű a csőre. Az eredmények arra utalnak, hogy a tojók nem csupán azért választják az élénk színezetű hímeket, mert azok feltűnőbbek, hanem azért is, mert kevesebb kórokozót adhatnak át a közösüléskor.

 

Ajánlat:

0 Tovább

Most kaphattok Mindentudás Egyeteme könyveket!

Tíz nagyon szép könyvet osztunk ki azok között, akik ma (szerdán) 14 óráig elküldik a science@origo.hu címre a választ a következő kérdésekre: miről szól ma a Mindentudás Egyeteme 2.0 (http://mindentudas.hu) kerekasztal-beszélgetése, és melyik tévécsatornák közvetítik?


Ezt a könyvet ajánlja fel a program: Mindentudás Egyeteme 6.

0 Tovább

Európa süllyedhet el Afrika alatt

Az Afrikai-kőzetlemez egyes részei korábban Európa területe alá buktak a szubdukciónak nevezett lemeztektonikai folyamat során. Ez a mozgás mára gyakorlatilag leállt, sőt idővel a fordítottja is megindulhat - hangzott el egy előadáson az Európai Földtudományi Unió bécsi konferenciáján. Utrechti kutatók számítógépes modellje alapján nem kizárt, hogy a Földközi-tenger térségében új kőzetlemez-alábukási zóna jelenik meg.

Afrika kontinentális területein ugyanis túl vastag a kéreg, amely kisebb sűrűsége miatt nem képes alábukni. Ugyanakkor Afrika és Európa területe jelenleg is egymás felé mozog. Lehetséges, hogy ennek eredményeként a Földközi-tenger térségében lévő vékonyabb, európai kéregrészében kezdődik meg az alábukás. Elképzelhető, hogy ennek egyik korai jele volt például az 1303-as krétai, 8-as erősségű földrengés, amely cunamit is eredményeztett, pusztítást okozva Alexandria és Heraklion partvidékén. Nem kizárt, hogy hasonlóan erős rengések a jövőben is jelentkeznek a térségben. Az új szubdukciós zóna kialakulása azonban igen lassú és nehezen bizonyítható folyamat - a mi életünkben talán csak az első jelei vehetők majd észre.

Forrás: BBC

Ajánlat:

0 Tovább

Hello Gagarin! - üdvözlet Gagarinnak Magyarországról

A magyar Pannonia Allstars Ska Orchestra Gagarin ihlette száma:

 

Ajánlat:

0 Tovább

Ezt láthatta Gagarin az űrből - új filmet közöltek az évfordulón

A mai nappal, az emberes űrutazás 50. évfordulóján vált elérhetővé a First Orbit című 1,5 órás film, melyen végigkövethető Gagarin utazása, a startot megelőző pillanatoktól kezdve a földet érésig.

A filmben az archív felvételek mellett a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről készült képsorok is láthatók, melyeket az ISS két legutolsó (26/27) expedíciójának legénysége rögzített. A készítők ezekkel próbálták visszaadni azt a látványt, ami Gagarin elé tárult, mikor Vosztok-1 űrhajójával Föld köruli pályára állt. A látványos felvételek alatt Gagarin és a földi irányítóközpont közötti párbeszédet hallhatjuk.

 

Ajánlat:

0 Tovább

Újabb vihar egy régi ufóészlelés körül

A hazai sajtóban is több helyen felbukkant egy ufókkal kapcsolatos hír. Eszerint az FBI nyilvánosságra hozott egy 1950-ből származó dokumentumot az amerikai Új-Mexikó területén megfigyelt repülő csészealjakról, illetve a bennük lévő emberszerű lényekről (egyesek szerint ez a hírhedt roswelli ufóeset lehet). Valójában csak arról van szó, hogy egy évek óta ismert dokumentum került fel az FBI egyik új honlapjára (itt látható), melyben egy Guy Hottel nevű ügynök írja le egy informátor beszámolóját, aki az amerikai légierő kötelékében szolgált. Az esetet azonban maga az FBI sem tekintette hiteles ufóbeszámolónak, amit az is jelez, hogy a dokumentumot soha nem titkosították.

0 Tovább

Toszkánából érkezett jegesmedve Budapestre

A pénteki szomorú állatkerti hír után egy vidámabb:

Új jegesmedve érkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Az olaszországi, közelebbről toszkánai származású, Bimba nevű állatot péntektől láthatja a közönség a Kisszikla oldalában található kifutóban. Bimbát a régebb óta Budapesten élő Vitus párjának szánják, a budapesti születésű Lady pedig néhány héten belül költözik egy másik európai állatkertbe.

Bimba (Forrás: Bagosi Zoltán/Fővárosi Állat- és Növénykert)

Bimba múlt héten szerdán érkezett, de eddig a Kisszikla belsejében, a közönség számára láthatatlan elkülönítő helyiségben pihente ki az utazás fáradalmait. Az új nőstény érkezésének előzménye, hogy az eddig Budapesten élt két jegesmedve, a budapesti születésű Lady és a Kölnből érkezett Vitus frigyéből tizenhat év alatt sem született utód. A bocstalanság okainak kiderítésére 2009 januárjában alaposan megvizsgálták az állatokat, és kiderült, hogy Lady-nek egyáltalán nem lehetnek bocsai. Mivel azonban Vitus értékes tenyészállatnak számít, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által fenntartott jegesmedve tenyészprogram keretében (EEP) olyan megoldást igyekeztek találni a szakemberek, amelynek nyomán egy szaporodásra alkalmas nőstény kerülhet Budapestre. A tenyészprogram irányítóinak választása az olaszországi Pistoia városának állatkertjében élő, Bimba nevű nőstényre esett.

Bimba 1987. december 6-án született, tehát három évvel idősebb, mint Lady. Vele ellentétben azonban biztosan alkalmas arra, hogy utódokat hozzon világra, hiszen korábban már három alkalommal ellett. Igaz, ugyan, hogy már nem számít egészen fiatal állatnak, ugyanakkor a nőstény jegesmedvék akár harmincéves korukban is képesek utódokat világra hozni.

A Fővárosi Állat- és Növénykert négy munkatársa – egy megfelelő szállítóládával együtt – március 28-án utazott ki az olaszországi Toszkánában található Pistoia városába, amely Firenze közvetlen közelében található. Az ottani, magántulajdonban lévő állatkertben korábban több jegesmedve is élt, maga Bimba is ott született. A kertben jelenleg zajló rekonstrukció miatt azonban egyelőre felhagynak a jegesmedvék tartásával, így Bimba volt az utolsó jegesmedvéjük. Sőt egész Olaszországban ez az állat volt a faj utolsó állatkerti képviselője.

Bimba apja, Romeo egyébként az USA-beli Colorado Springsből került Olaszországba, a – magyar ember számára megdöbbentő módon – Miska nevet viselő anya pedig eredetileg a Milánói Állatkertből való. Bimbát 30-án reggel elbódították a pistoiai állatorvosok, majd – még altatásban – betették a számára előkészített szállítóládába. Az állat a ládában ébredt fel, és miután rendben lezajlott az ébredés, az állatkerti szakemberek elindultak vele Budapest felé. A közel ezer kilométeres út után szerdán, késő éjjel érkeztek meg Budapestre. Mivel Lady-t, a Budapesten született nőstényt az elkövetkező hetekben fogják elszállítani új otthonába, az új nőstényt csak később lehet a hímmel összeengedni.

A budapesti jegesmedve kifutó szerencsére eleve úgy lett kialakítva, hogy könnyűszerrel két részre lehessen osztani. Így jelenleg Lady és Vitus használja a kifutó felső, árok mögötti részét, az árok előtti területen pedig, ahol a nagy medence is található, Bimba ismerkedik új otthonával. Szemmel láthatóan kitűnően érzi magát, nagyon aktív, sokat pancsol és játszik a hatalmas medencében.

Bimba (Forrás: Bagosi Zoltán/Fővárosi Állat- és Növénykert)

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) különleges figyelmet szentel a jegesmedvéknek. A regionális szintű gyűjteményi tervezést, és ezen belül azt is, hogy melyik tenyészállat melyik állatkertbe kerül, a jegesmedve tenyészprogram keretében hangolják össze. A program koordinátora az Amszterdami Állatkert egyik vezető munkatársa. Az európai állatkertekben egyébként 96 jegesmedve él 40 különböző intézményben. A jegesmedvék fontosságát az adja, hogy egyrészt kiválóan alkalmasak arra, hogy az emberek figyelmét felhívják a globális klímaváltozás következményeire, másrészt – mivel a vadonbeli állomány egyre sebezhetőbb – az állatkerti jegesmedve állományok fenntartása egyfajta „biztonsági védőhálót” jelent a faj fennmaradása szempontjából. A korszerű állatkertekben a jegesmedvék jól tarthatóak, amit az is bizonyít, hogy legtöbbjük már generációk sora óta él és szaporodik állatkerti körülmények között. A Berlini Állatkert nemrégiben elpusztult híres jegesmedvéjének, Knutnak például már az ükszülei is állatkerti állatok voltak, közülük kettő, Zsuzsi és Gazsi éppen a Fővárosi Állat- és Növénykertben éltek a második világháborút követően.

0 Tovább

Váratlanul elpusztult Zitta, a Fővárosi Állatkert elefántja

Zitta állapota minden különösebb előzmény nélkül szerda hajnalban lett kritikus: képtelen volt lábra állni. Az elkövetkező 20 órában a gondozók, állatorvosok és a kert műszaki munkatársai megállás nélkül az állat megmentésén dolgoztak. Rengeteg ember segítségével igyekeztek talpra állítani, infúziót és beöntést is kapott. Éjjelre azonban annyira rossz lett az állapota, hogy nem maradt más lehetőség, mint az állat elaltatása.

A tünetek alapján az állatorvosok már szerdán Clostridium fertőzésre gyanakodtak, amelyet a boncolás, illetve az elvégzett egyéb vizsgálatok is alátámasztottak. A rendkívül heveny vérzéses vastagbélgyulladás, illetve enterotoxémia valószínűleg a Clostridium difficile nevű kórokozó baktérium által termelt, tehát mikrobiológiai eredetű méreganyagra vezethető vissza.

Zitta (Forrás: Alapítvány a Budapesti Állatkertért)

Zitta másfél évtizede, 1996. október 22-én érkezett Budapestre a hollandiai Emmen város állatkertjéből. Születési dátuma nem ismert pontosan, de valamikor az 1960-as években született, így negyvenévesnél mindenképpen idősebb, valószínűleg majdnem ötvenéves volt. Zitta már viszonylag idősnek számított, az ázsiai elefántok átlagos életkora ugyanis 60-70 év.

A Budapesten töltött évek alatt a látogató közönség egyik kedvencének számított, és az elefántápolók is igen jó kapcsolatban voltak vele.

Az Állatkertben jelenleg három ázsiai elefánt él. Két fiatal állat, Angele és Assam, valamint a Zittával együtt érkezett, hozzá hasonló életkorú Hella.

0 Tovább

Úgy repül a robotsirály, mint egy igazi madár - videó

Német kutatóknak sikerült lemásolni a madarak repülési technikáját:


szólj hozzá: Okos madár

0 Tovább

Plasztikai műtéttel mentették meg egy szibériai tigris pofáját

Az Oroszországban, fogságban élő tigris még két évvel ezelőtt, kölyökként sérült meg egy csirkecsonttól, melynek szilánkja belefúródott az állkapcsába. A kialakult gyulladásról eleinte azt hitték, hogy a fogváltástól alakult ki, ám időközben szepszis (vérmérgezés) lépett fel, mely az állat fejének bal oldalán a szövetek elhalását okozta. A hibás diagnózis akkor kis híján a tigris életébe került, ám sikerült megmenteni, és most több egymást követő műtéttel próbálják helyreállítani az állat pofáját.

Zhorik még a műtét előtt (további képek, forrás: http://anni-sanni.com)

A hányattatott sorsú tigris története sokakat megérintett, orosz kisiskolások 160 000 rubelt (nagyjából egymillió forintot) gyűjtöttek össze a tigris ellátására és gyógyszereire. Az első műtétre szombaton került sor, Zhorik jelenleg egy vadállatokra specializált, habarovszki rehabilitációs központban lábadozik.

A GuberniaTV korábbi tudósítása a tigrisről

A szibériai tigris (Panthera tigris altaica) a tigrisek legnagyobbika, hímjei több mint két mázsát nyomnak. Az alfaj elsősorban Oroszország távol-keleti részén fordul elő, s a becslések szerint vadon körülbelül ötszáz egyede él - ez elég jó szám ahhoz képest, hogy az 1940-es években mindössze 20-30 szibériai tigrisről tudtak.

Ajánlat:

0 Tovább

Jónás urat és Farkas doktort keresik a Fővárosi Állatkertben

Szünet nélkül csöng a telefon a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A telefonközpontban Jónás urat, Farkas doktort, Medve Tibort és Oroszlán Zsoltot keresik. A furcsa telefonhívások az április elsejei tréfacsinálás hagyományához kötődnek.

Ilyenkor ugyanis hagyományos ugratásnak számít, hogy a telefonálók valamilyen állathoz köthető nevű személyt – például Farkas urat, vagy Pelikánnét – keresnek. Ennek az április elsejei urbánus szokásnak a kezdetei ma már meghatározhatatlanok, de maga a hagyomány legalább fél évszázados múltra tekint vissza. Eredetileg nem az Állatkertet akarták megtréfálni az emberek, hanem egymást, mégpedig olyan módon, hogy barátjuk, ismerősük, munkatársuk asztalán egy cédulát hagytak „Jónás úr visszahívást vár” üzenettel, és egy telefonszámmal, amely történetesen az Állatkert központi telefonszáma volt. Jónásnak a városligeti intézmény első, 1893-ban érkezett vízilovát hívták, de a XX. század elejére a közönség számára a vízilovakra általában utaló névvé vált. Az elmúlt években Jónás úr mellett már más állatnevű személyeket is kerestek ilyenkor.

Az intézmény telefonközpontjában reggel óta több tucat ilyesfajta telefonhívást fogadtak. Jónás úron kívül Farkas doktort, Medve Tibort és Oroszlán Zsoltot keresték a legtöbben. Bár az ilyen telefonhívások miatt az intézmény telefonközpontja április elsején kissé túlterhelt, az Állatkert ezeket a hívásokat az „urbánus folklór” körébe tartozó népszokásként közös kulturális örökségünk részének tekinti. A tréfás áprilisi hagyomány jó példája annak, hogy az 1866-ban megnyílt kert az évtizedek során közös hagyományaink részévé vált.

Forrás: Fővárosi Állat-és Növénykert

0 Tovább

nanoHÍREK

blogavatar

Információembriók az [origo] Tudomány rovatától

Utolsó kommentek