Budapest Timelapse

Címkék: timelapse, videó, Budapest

Dancsó Péter timelapse filmje Budapestről:

Részletek a filmről elérhetők itt.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

A világ egyik legsötétebb országa: Észak-Korea

Címkék: Észak-Korea, műholdkép

Az Észak-Koreáról éjszaka készített műholdképeken szinte alig láthatók fények: a világtól elzárt ország markánsan elkülönül fényes környezetétől, északon és északkeleten Kínától, délen Dél-Koreától és Japántól.

Forrás: http://www.globalsecurity.org

A kép középpontjában lévő Koreai-félsziget közepén végighúzódó fényes vonal a két Korea közötti demilitarizált vonal. Közvetlenül alatta Szöul, Dél-Korea fővárosának fényei láthatók.

Az éjszakai megvilágítottság mértéke általában a gazdasági fejlettséggel arányos. A New Scientist felvételén Észak-Korea elkülönülése a környezetétől még látványosabban megfigyelhető.

Észak-Korea vezetőjét, Kim Dzsong Ilt helyi idő szerint szombat reggel egy vidéki útján, a vonaton érte a halál hatvankilenc éves korában. 

Komment 2 | Reblog! 0 |
0

Több mint száz fehér delfin esett a jég fogságába

Címkék: beluga, delfin

A veszélyeztetett fajként számon tartott fehér delfin (más néven beluga) több mint száz példánya esett a jég fogságába a Bering-tengeren - közölte szerdán Oroszország Csukotka nevű körzetének vezetése.

"Fehér delfinek egy több mint száz tagú csoportja tévedt a nyílt tengerre és esett fogságba a Bering-tenger jegén, mintegy 15 kilométerre a parttól" - olvasható a chukotka.org honlapon.

Csukotka kormányzója levelet írt Igor Levityin közlekedési, valamint Szergej Sojgu rendkívüli helyzetekért felelős miniszternek, amelyben azt kéri a tárcavezetőktől, hogy mérlegeljék egy jégtörő kiküldését a fehér delfinek megmentésére.

Az állatok híján vannak az élelemnek, a jégpáncél pedig egyre nagyobb területet foglal el a víz felszínéből, így a ceteknek a légzéssel is gondjuk lesz. A körülményeket figyelembe véve az összes állat élete veszélyben forog - nyilatkozta a távol-keleti terület vezetése.

A beluga védett faj, amely az Arktisz vidékén honos, és a jegesmedvével, valamint a szibériai tigrissel azon három faj közé tartozik, amelyek védelmére Vlagyimir Putyin orosz kormányfő "személyes ügyeként" tekint.

Fehér delfinek rendszeresen esnek a jég fogságába, de csak ritkán ilyen nagy számban.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Fontos bejelentésre készül a CERN a Higgs-részecskéről

Címkék: CERN, Higgs

Az előzetesen kiszivárgott hírek szerint sikerült jelentősen lejjebb vinni a Higgs-részecske tömegének felső határát. A korábbi adatok alapján a Higgs tömege 114 és 141 GeV között van. 

A CERN szerdai konferenciáján várhatóan a 141 GeV helyett mondanak új értéket, ami még szűkebb tartományba szorítja a régóta keresett részecskét.

A néhány napja megjelent hírek szerint a Higgsre vadászó mindkét nagy detektor, az ATLAS és a CMS is gyűjtött olyan adatokat, amelynek alapján a Higgs 125 GeV környékén létezhet.

A konferenciáról kedden beszámolunk a Tudomány rovatban.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Sikertelenül próbálták megmenteni a levágott bal hüvelykujját, ezért a nagylábujját varrták a kezére egy bristoli férfinak. A műtétet a mikrosebészetre specializálódott bristoli Frenchay kórház végezte, az esetről a BBC is beszámolt.

Figyelem, az alábbi videóban nyugalmat megzavaró képek láthatók!



szólj hozzá: Lábujj a hüvelykujj helyére

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Mamutot találtak a Tiszában

Címkék: mamut, Tisza, ősmaradvány, paleontológia

Egy fiatal mamut állkapcsának egy darabját fogta ki a Tiszából egy horgász, írja a szoljon.hu. A rákóczifalvai férfi a csontban lévő redős fog miatt először cipőtalpnak nézte a leletet, amely a Tisza alacsony vízállása miatt bukkanhatott ki az iszapból.

A Tiszaföldvári Földrajzi Múzeum munkatársainak becslése szerint a csont több mint tízezer éves lehet, és egykor egy fiatal, éppen fogait váltó mamuthoz tartozott. Béres Mária, a múzeum igazgatója a szoljon.hu-nak elmondta, hogy a környék nagyon gazdag mamutleletekben, és a múzeumban már több mint 300 maradványt őriznek, melyek többségét a Tisza mosta ki a partra. A most megtalált csontot várhatóan a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnáziumban fogják kiállítani.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Kiszámolták, mennyit nyom egy e-könyv

Címkék: e-könyv, világháló

John Kubiatowicz, a Berkeley Egyetem professzora kiszámolta, mennyivel lesz nehezebb egy e-könyv-olvasó, ha egy új könyvet töltenek rá. Kubiatowicz abból indult ki, hogy noha a memória elektronjainak száma a tárolt adattól független és állandó, az elektronok energiája nem azonos. Az olvasók flash memóriájában az adatokat tároló elektronok energiája ugyanis magasabb, mint a szabad elektronoké. Kubiatowicz Einstein E=mc(vagyis az energia egyenlő a tömeg és a fénysebesség négyzetének szorzatával) képletét felhasználva kiszámította, hogy minden egyes könyv 0,000000000000000001 grammal növeli az olvasó tömegét.

A Vsauce Youtube-csatorna Kubatowicz számításaiból kiindulva több becslést is összegyűjtött az internet információtartalmának tömegére vonatkozóan. Russel Steitz például az internetet működtető 75-100 millió szerver teljesítményét figyelembe például arra jutott, hogy körülbelül 50 grammnyi elektron működteti a világhálót.

Komment 2 | Reblog! 0 |
0

Majdnem egy hónappal ezelőtt, október 5-én futott zátonyra a Rena nevű olajszállító hajó az új-zélandi Plenty-öbölben. A tanker tartályaiból 350 tonna nyersanyag ömlött a tengerbe, és további 300 tonna van, amit még nem tudtak kiszivattyúzni a hajóból. A tanker 1300 konténere közül 90-et elveszített, és ezek közül ötven még nem került elő. A viharos időjárás miatt a mentőalakulatok attól tartanak, hogy a hajó hamarosan kettétörik.

MTI/EPA/Maritime New Zealand/Blair Harkness(Forrás: MTI/EPA/Maritime New Zealand/Blair Harkness)

Ajánlat:

Komment 1 | Reblog! 0 |
1

Vadorzók tevékenysége miatt kihalt a jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus) Vietnamban - jelentette be a Természetvédelmi Világalap (WWF). A szervezet szerint a fajnak alig ötven képviselője maradt, ezek a példányok az Indonéziához tartozó Jáva szigetén élnek egy nemzeti parkban.


A vadorzók mellett a vietnami hatóságokat is felelősség terheli a súlyosan veszélyeztetett orrszarvú ázsiai szárazföldről való eltűnése miatt. A délkelet-ázsiai országnak a biológiai sokféleség megőrzésére tett fáradozásai nem elegendők, és ez igaz más veszélyeztetett állatokra, így a tigrisekre, az ázsiai elefántokra és a sziámi krokodilokra nézve is.

A Vietnamban élő utolsó jávai orrszarvút 2010 áprilisában ejtették el orvvadászok. Az állat teteme lövedékek okozta sebesülések nyomait mutatta, az orrszarvúnak hiányzott a tülke. Mindeddig azonban nem volt egyértelmű, hogy az akkoriban begyűjtött ürülékminták attól az állattól vagy esetleg egy másiktól származtak. Mostanra viszont génelemzések megerősítették, hogy az elejtett példányé voltak.

Komment 1 | Reblog! 0 |
0

Mire figyeljünk, ha elkezdtük a madáretetést?

Címkék: madáretetés, tél

Télen nem minden hazai madárfaj vonul melegebb tájakra, és sok madár érkezik Magyarországra Európa északibb területeiről - ezért is olyan gazdag a téli madárvilágunk. Bár hazánk környezetállapota ma még lehetővé teszi, hogy a madarak emberi segítség nélkül is átvészeljék a telet, az etetők nagy könnyebbséget és biztonságot jelentenek a környéken élő madaraknak, ha az etetést folyamatosan, egész télen végezzük.

A madáretetés a legtöbb fajt érintő, majdnem hat hónapon át tartó, éppen ezért az egyik legösszetettebb madárvédelmi munka, aminek évszázados hagyományai vannak Magyarországon.

Mikor etessünk?
Amint beköszöntenek az első fagyok – különösen miután ezek tartóssá válnak – vagy leesik az első hó, el lehet kezdeni az etetést, amit folytatni kell egészen ezek megszűntéig, akár márciusig is.

Miért fontos az etetés folyamatossága?
A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, évről-évre akár messziről is visszatérnek a stabil etetők közelébe telelni, ezért ha váratlanul abbahagyjuk az eleség pótlását, rengeteg madarat hozhatunk nehéz helyzetbe. Az etetőre járó kistestű, gyakran alig 4,5 - 10 gramm (!) körüli testtömegű madarak tartalékai -10 Celsius alatti hőmérsékleten gyakran csak arra elegendőek, hogy át tudják vészelni a fagyos éjszakát. Ha másnap reggeltől nem tudnak kielégítően táplálkozni az alig 5-6 órányi nappali periódusban, mert nem töltöttük fel az etetőt, könnyen elpusztulhatnak a következő hideg éjszakán.

Mivel etessünk?
A téli madáreleségeknek három nagy csoportja van, ezeket lehetőleg együtt kell alkalmazni. Ezek közül az első a nem sózott, nem pirított, magas olajtartalmú fekete (ipari) napraforgó. A szotyiba érdemes apró szemű magvakat: kölest, muhart stb. keverni, a legegyszerűbb, ha az állatkereskedésekben, barkácsáruház-láncokban kapható pinty és hullámos papagáj magkeveréket hozzáadni.

 

Az eleségek második csoportját az állati zsiradék: a nem sós vagy kifőzött szalonna, a faggyú, illetve a ma már szinte bármely élelmiszerbolt állateledel kínálatában szereplő cinkegolyó képezi. Legalább ilyen jó, ha lágy sajtot és vajat is kiteszünk valamilyen vízszintes felületre, akár az etető sík tetejére, mert ezt is nagyon szeretik a madarak, különösen a vörösbegyek. 

Az olajos magvak és állati zsiradék mellett gyümölccsel, elsősorban a legolcsóbb almával is etessünk. Ezeket lehetőleg szúrjuk fel bokrok és fák ágcsonkjaira (de néhány szemet a talajra is tehetünk), így a madarak hóeséskor is hozzáférhetnek ezekhez, míg a földre szórt élelem mindaddig elérhetetlen számukra, amíg el nem takarítjuk a havat. Az almát gyakorlatilag minden lágyevő, tehát rovarokat (is) fogyasztó madár kedveli, így nagy segítséget nyújthat a vonulás helyett áttelelő madaraknak (pl. barátposzáta, házi rozsdafarkú, csilpcsalpfüzike). 

 

Mivel NE etessünk?
Soha ne adjunk az énekesmadaraknak kenyeret, kenyérmorzsát, mert ezek erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást, akár a madarak pusztulását okozhatják (a vízi madarak: hattyúk, récék, libák számára az alkalmi kenyérfogyasztás nem jelent egészségügyi problémát).

Hol etessünk, milyen etetőtípusokat használhatunk?
A kihelyezés módja és működési elve szerint számos etetőtípust különböztetünk meg. Az etetőre látogató madarak közül több is, például a rigók, a vörösbegy és a magevők jobban szeretnek a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felet vagy kimondottan az ágak között (például a királykák és az őszapók) érzik jól magukat, ezért az etetőkön lehetőleg több szinten is kínáljuk fel az eleségeket.

Ajánlat:

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Vadállatok szabadultak ki egy ohiói vadasparkból

Címkék: hír

Vadállatok tucatjai szabadultak ki kedden egy ohiói vadasparkból, amely egzotikus fajoknak adott otthont - közölték a helyi hatóságok rendkívül veszélyesnek ítélve a helyzetet.

A hatóságok a Zanesville-ben lévő rezervátum kerítését átszakítva, az állatok ketreceit pedig nyitva találták, majd a rábukkantak a tulajdonos holttestére. Egyelőre nem tudni, mi okozta Terry Thompson halálát, de teteme közelében több különösen veszélyes vadállat volt.

A vadasparkban oroszlánok, tigrisek, gepárdok, farkasok, zsiráfok, tevék és medvék éltek. A terepjárókon cirkáló rendőrök megkezdték kilövésüket, és már 25 állatot - köztük farkasokat és medvéket - leterítettek. Félő azonban, hogy több állat a közeli fák között rejtőzött el, miközben több vad feltűnt egy környező országút mentén is.

A környék lakosságát arra intették, hogy ne hagyja el otthonát, mert a kiszabadult állatok rendkívül agresszívak, életveszélyesek, igaz, egy gondozó közölte: hétfőn bőségesen ellátták élelemmel a fenevadakat. A környéken négy iskolában szüneteltetik az oktatást.

Közben segítség érkezett egy közeli állatkertből, amelynek szakemberei igyekeznek visszacsalogatni a vadaspark területére az állatokat a ketreceikben elhelyezett élelemmel.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Az egész Kárpát-medencét lefedő, 630 tehetségpontból álló tehetséggondozó hálózatot hoztak létre az elmúlt két évben a Magyar Géniusz Program keretében. Több mint tizennégyezer pedagógust képeztek ki a tehetségek felismerésére, s az eddig felfedezett fiatalok között zenészek, természettudósok és sportolók is vannak.


szólj hozzá: Tehetségkutató

Komment 1 | Reblog! 0 |
0

Tizenötödik alkalommal kerül sor szeptember 21-én, szerda este a Budapest Science Meetupra. A helyszín a Szilvuplé, az előadások 7 órakor kezdődnek.

Glatz Gábor
ELTE TTK – Biokémia Tanszék

Jelátviteli fehérjék közötti interakciók vizsgálata - út a szelektív gátlószerek tervezéséhez

A sejten belüli jelátviteli folyamatok egyik legmeghatározóbb enzimei a proteinkinázok. Csekély számuk ellenére számtalan biológiai folyamatban vesznek részt (sejtosztódás, stresszválasz, apoptózis, stb.). Érdekességük, hogy katalitikus doménjeik szerkezete nagyon hasonló, így az eddigi ATP-kötő zsebekbe tervezett gátlószerek nem voltak szelektívek. De a proteinkinázok között létrejövő interakciók specificitását más szerkezeti elemek és régiók nagyban befolyásolják, és ezek tanulmányozásával már képesek lehetünk szelektív gyógyszeranyagok kifejlesztésére.

Molnár László
MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete

Változócsillagok új fényben a Kepler űrtávcsővel

Bár exobolygók százainak felfedezése önmagában is hatalmas teljesítmény, a Kepler képességei nem merülnek ki ennyiben. Magukról a csillagokról is egy sor újdonságot tudtunk meg, még olyanokról is, melyeket már egy évszázada kutatnak a földfelszínről. Ilyenek a pulzáló változók közé tartozó RR Lyrae csillagok, melyek a Kepler folyamatos és nagy pontosságú méréseinek hála, úgy tűnik, új oldalukról mutatkoznak meg nekünk. A félnapos pulzációs periódus és a földi nappal-éjszaka váltakozása eddig nem nagyon tette lehetővé az egymást követő ciklusok közvetlen összehasonlítását. Pedig a jelek szerint az eddig feltételezett, meglehetősen szabályos ismétlődéshez képest komoly változások történnek, amiket sikerült is modellszámításokkal reprodukálnunk. És reméljük, hogy ezek a jelenségek visznek közelebb minket egy száz éve ismert, de még megoldatlan rejtély, az RR Lyrae-k közel felénél jelentkező Blazskó-effektus megoldásához is.

Kitka Tamás
Semmelweis Egyetem – Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet

Alvás és EEG – hullámok a patkány fejéböl

Az alvást mindenki ismeri, legalábbis tapasztalati szinten, de ennél mélyebben kicsit kevesebben. Miért is csináljuk, mikor annyi szórakoztatóbb dolgot is művelhetnénk helyette? Ha sötétben elálmosodunk, világosban nehezen alszunk, akkor miért állítja az egészet a feje tetejére a jetlag? Ráadásul igen sok állat ezt az egészet fordítva csinálja... Az OK, hogy vannak agyhullámok, de mik is azok, és miért lelik egyes alakok kedvüket abban, hogy elektródákat pakolnak más emberek vagy állatok fejére? És ha már megteszik, mit látnak abban a sok összevissza vonalban? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszem majd választ adni. Az előadás érinteni fogja a releváns biológiai ritmusokat, az alvás feltételezett biológiai jelentőségét, lesz benne egy csipet neurobiológia, és persze az alvás tanulmányozásának legelterjedtebb módszere, az EEG (elektroencefalográfia) is szóba fog kerülni.

Stöckert Gábor
Index

Végső visszaszámlálás

Júliusban Nagy Attila kollégámmal helyszíni riportsorozatban követtük végig az utolsó űrsiklóküldetést. Ott voltunk Floridában az Atlantis utolsó startjánál és landolásánál, a két esemény között pedig Houstonban néztük meg az amerikai űrhajózás több neves létesítményét. Élményeinket, cikkeinket az Index Végső visszaszámlálás nevű blogjában dokumentáltuk. Az előadás utunk fontosabb állomásait és történéseit foglalja össze, de lesznek a blogból kimaradt jelenetek és kulisszatitkok is, és szó esik majd a projekt utóéletéről.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Éjszakai városfények, villámok és napfelkelte is látható az alábbi videón, amely 600 világűrből fotózott kép összefűzéséből készült.



Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Első alkalommal rendezik meg szeptember 17-én a Tudományok Hídja tudománynépszerűsítő rendezvényt a budapesti Lánchídon. Az esemény célja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a tudományok iránt, és hogy magyar találmányokat, valamint hazai vezető kutatóhelyeket mutasson be.

A hídon a különböző tudományterületek különböző szektorokban mutatkoznak majd be. A látogatók saját csillagtérképet készíthetnek, tésztahidat építhetnek, és űrrepülőpilóta-teszteken is részt vehetnek. Lesz vulkánkitörés, rakétakilövés és bemutatkozik az első magyar műhold, a Masat-1 is.

A rendezvény időpontja: szeptember 17. 16 órától 23 óráig

Helyszín: Lánchíd - Széchenyi tér

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Szörfözők közé úszott cápaszerű lényt fényképeztek

Címkék: fotó, cápa

Nagy riadalmat keltett a san diegói strandolók körében az a néhány nappal ezelőtt készült felvétel, melyen a szörfözők mellett egy cápa farokuszonyára hasonlító árnyék látható a hullámok között. A közelmúltban a környék más strandjain is láttak cápákat, ám az utóbbi az egyetlen, amelyet véletlenül meg is örökítettek. A képet készítő Gary Elliott ugyanis csak otthon vette észre a szörfösök között szabadon úszó cápaszerű árnyékot.

Forrás: Gary Elliot

Ralph Collier, a Shark Research Committee vezetője szerint egy 3-4 méteres fehér cápa úszhatott a szörfözők közé. Sokan azonban szkeptikusak, a szörfösök szerint egy ekkora fehér cápát észre kellett volna venniük, mert a hátuszonya kilógott volna a vízből, ha ilyen közel úszik a felszínhez. Christopher Lowe, a Kalifornia Állami Egyetem cápakutatója szerint az állat egy oldalára fordult palackorrú delfin lehetett, s ugyanezt gondolja Salvador Jorgensen, a Monterey Bay Aquarium kutatóbiológusa is.

A kaliforniai Encinitas melletti Swami Beach rendkívül népszerű a hullámlovasok körében. A környéken legutoljára 2008-ban a Swamitól 3 kilométerre lévő Solana Beach-en történt halálos cápatámadás.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Belzebubról nevezték el azt a denevérfajt, amelyet Vietnámban talált egy magyar közreműködésű nemzetközi kutatócsoport. A kizárólag esőerdőkben élő denevért különösen nehéz befogni, mert a hagyományos csapdákat könnyedén kikerüli.


Murina beelzebub

A kisméretű állat feje és háta fekete, míg hasa fehér színű, és az ördögi mintázata alapján nevezték el Belzebubnak (Murina beelzebub). Csorba Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének vezetője, a denevér egyik leírója az [origo]-nak elmondta, hogy a különleges színezet alapján már az első pillanattól tudta, hogy új fajt tart a kezében. Az elnevezés nemcsak a kinézetre utal, héberül ugyanis a Belzebub név jelentése „a legyek ura", az apró denevér pedig rovarokkal táplálkozik.


Murina beelzebub

A denevért még 2007-ben fedezték fel a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fauna&Flora International szervezet közös expedícióján egy vietnámi erdőben, ám a leírását csak most publikálták két másik új fajjal együtt a Journal of Mammalogy című folyóiratban. Csorba Gábor elmondta, hogy kollégáival együtt az utóbbi években számos új denevért fedeztek fel Délkelet-Ázsiában, és 2005 óta megduplázták az ismert Murina nembe tartozó fajok számát ezen a területen. Ezek a denevérek kizárólag erdőkben élnek, és nagyon nehéz őket megfogni, mert hozzászoktak ahhoz, hogy akadályokkal teli környezetben kell repülniük, így még a befogásukra kihelyezett hálót is képesek érzékelni. A kutatók ezért az úgynevezett húrcsapdát használták, amely fémkeretre feszített függőleges damilszálakból áll, amit a denevér nem vesz észre, és amikor nekiütközik, beleesik az alatta lévő zsákba.


Murina walstoni

Csorba Gábor elmondta, hogy a Murina nem fajai jó indikátorai az erdők minőségének. Egy érintetlen esőerdőben akár hat-nyolc faj is előfordulhat ebből a nemből, ám ahogy romlik az élőhely, úgy csökken a fajok száma is. A magyar kutató a délkelet-ázsiai denevérek elismert szakértője: már több mint hússzor járt a régióban különböző expedíciókon, és nevéhez tizenhat ott élő faj felfedezése fűződik, valamint majdnem tíz vár még leírásra.


Murina cineracea

Ajánlat:

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Összegömbölyödve leginkább egy páncélozott labdára vagy rücskös sárgadinnyére hasonlítanak a Szegedi Vadaspark legújabb lakói, a háromöves tatuk vagy matakók (Tolypeutes matacus), melyeket a karanténidőszak letelte után már a látogatók is megfigyelhetnek.

Az öttagú fiúcsapathoz egy csehországi magántenyésztőtől állatcsere révén jutott hozzá a szegedi állatkert - mondta Veprik Róbert, az intézmény igazgatója az MTI-nek. A közeljövőben szeretnének nőstényeket is találni a fiatal felnőtt egyedek mellé.

A tatuk közül a háromöves az, amely képes teljes mértékben összegömbölyödni, ekkor valóban olyanok, mint egy jól páncélozott focilabda. Tökéletesen záródik a páncélzatuk, nem adva támadási felületet a ragadozóiknak. Az állatok azonban nem csak így védekeznek a külső veszélyek ellen: néhány pillanat alatt képesek magukat elásni, páncéljuk földből kikandikáló csúcsa pedig megtévesztésig hasonlít egy kődarabra.

A 35-45 centiméter hosszú, 2-3 kilogrammos matakó másik jellegzetessége, hogy termetes, hegyes karmain jár. Kifejezetten mókás látvány nyújt, ahogy szedi a lábait, mintha egy rajzfilm szereplője lenne.

Dél-Amerika - Argentína, Bolívia, Brazília és Paraguay - száraz trópusi füves szavannáin él, mocsaras területek, száraz erdők mentén. Elsősorban rovarokkal, azon belül is hangyákkal és termeszekkel táplálkozik. Főként kiváló szaglása vezérli a zsákmány felkutatásában. Bár a tatufajok többsége éjszakai életmódot él, mind közül a matakók a leginkább aktívak nappal, így a gondozók bíznak abban, hogy a Vadasparkban a napfényes időben is sokat fognak mozogni, így a látogatók is megcsodálhatják fura járásukat.

A tatuk a vendégizületesek közé tartoznak, amely egy csupa emlős furcsaságokat tömörítő rendszertani csoport. Olyan állatokat tömörít, mint a Szegeden is látható sörényes hangyász és a kétujjú lajhár. A tatuk között egérnagyságút éppúgy találunk, mint óriást, amely 60 kilogramm súlyú is lehet. Sőt, a régmúltban még nagyobb fajok is éltek, mint például a Glyptodon. Az egy tonna súlyú és két méter hosszú tatufajjal valószínűleg az Amerikát meghódító emberek is találkozhattak, sőt, egyes feltételezések szerint éppen ők pusztították ki mintegy 10 ezer évvel ezelőtt.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Két hónapos új-zélandi kiruccanás után augusztus végén hazatérhet az a császárpingvin, melyet június végén fedeztek fel Wellington egyik strandján. A kifejlett hím pingvin tévedésből sodródhatott el háromezer kilométerre antarktiszi otthonától. Új-Zélandon igazi ritkaságnak számít a császárpingvin, ez volt a második eset, hogy a faj egy példánya a szigetországba tévedt.

Forrás: Wellington Zoo http://www.facebook.com/WgtnZooMég a strandon (Forrás: Wellington Zoo)

Az állatot a nagy sikerű pingvines rajzfilm, a Táncoló talpak (eredeti címe Happy Feet) után Happy Feetnek keresztelték. Természetes körülmények között a császárpingvinek hó elfogyasztásával jutnak vízhez, ám a kóbor pingvin ilyet az új-zélandi tengerparton nem talált, helyette homokot fogyasztott. A sok homok miatt azonban megbetegedett, ezért megtalálása után nem sokkal a wellingtoni állatkertbe szállították. Itt a pingvin gyomrát többször is kimosták, majd egy speciálisan átalakított kifutóban helyezték el.

Forrás: Wellington Zoo http://www.facebook.com/WgtnZooMár az állatkertben (Forrás: Wellington Zoo)

Happy Feetet az új-zélandi nemzeti tenger- és légkörkutató intézet hajója, a Tangaroa viszi majd el augusztus végén a császárpingvinek legközelebbi táplálkozóhelyéig, a Campbell-szigetig. A visszaengedés előtt egy műholdas nyomkövetővel látják el a pingvint, hogy a későbbiekben nyomon követhető legyen a mozgása.

A császárpingvin a ma élő legnagyobb pingvinfaj, amely az Antarktisz vizeiben honos. Egyedei akár egy méternél magasabbra is megnőnek, súlyuk eléri, sőt meg is haladhatja a 30 kilogrammot. Képesek lemerülni 450 méteres mélységbe, a levegőt 11 percig bent tudják tartani a tüdejükben. Számukat 270-350 ezerre teszik, nem veszélyeztetettek.

Ajánlat:

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Pillanatkép az Ősrobbanásról

Címkék: ALICE, CERN, fotó, ősrobbanás

A Világegyetem kezdeti eseménye, a Nagy Bumm (Big Bang) utáni milliomod másodpercekben történteket rekonstruálják a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, a CERN Nagy Hadronütköztetőjében. Az ALICE detektorkomplexum feladata az Univerzum ősanyagának, az úgynevezett kvark-gluon-plazmának a tanulmányozása. Ezt az anyagot nagyenergiájú ólomatommagok ütközetésével állítják elő a detektor középpontjában. Magát a kvark-gluon-plazmát rövid életideje miatt nem lehet megfigyelni, de a belőle származó részecskék záporát igen. A CERN által közölt felvételen egy ilyen részecskezápor látható. Az kép elkészítéséhez az ALICE két aldetektorának (ITS, TPC) adatait is felhasználták.



A sok színes vonal a detektorok által érzékelt töltött részecskék pályáit mutatja, egyben érzékelteti a keletkezett részecskék nagy számát. A színkód jelzi a különböző fajtájú, újonnan keletkezett hadronok energiájának nagyságát: az alacsonyabb energiájú, sárgával jelzett részecskék jobban eltérülnek a mágneses térben, jobban görbül a pályájuk. Ezzel szemben a nagyobb energiájú kék részecskék egyenesebben haladnak a jelenlevő óriási mágneses térben.

Részletes írásunk az ALICE-kísérletekről itt olvasható.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Környezetünkben számos tárgy bocsát ki elektromágneses sugárzást, és intenzíven kutatják, hogy vajon milyen káros hatással vannak ezek az emberi szervezetre. Jelenlegi tudásunk szerint a legnagyobb veszélyt az ionizáló sugárzások jelentik (például a röntgen- és gammasugarak), melyek képesek elektront lehasítani egy atomból vagy molekulából, és károsíthatják a DNS-t. 

A Scientific American egy látványos ábrán foglalta össze, hogy a leggyakoribb eszközök milyen tartományban sugároznak, nézze meg a teljes méretű képet a magazin oldalán!

Ajánlat:
Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Még idén átlépi a 7 milliárdot a Föld népessége

Címkék: Föld, népesség

Bolygónk 1999-ben lépte át a hatmilliárdos népességet, és mindössze tizenkét év kellett ahhoz, hogy újabb egymilliárddal többen legyünk a Földön. A hétmilliárdodik lakos várhatóan 2011 októberében fog megszületni.

2050-re várhatóan újabb 2,3 milliárddal gyarapodik a Föld népessége - közel annyival, amennyien összesen éltek a bolygón 1950-ben. Ezeknek az embereknek a 97%-a kevésbé fejlett régiókban fog születni, közel a felük (49%) Afrikában. Ezzel szemben a fejlettebb országok populációja nagyjából változatlan marad, de elöregszik, és kevesebb lesz a munkaképes felnőtt.

Az emberiség története során a Föld népessége eleinte nagyon lassan növekedett, csak 1800 körül lépte át az egymilliárdot. Ezzel szemben az elmúlt 50 évben hárommilliárdról hétmilliárdra nőtt. 2011-ben várhatóan 135 millió ember fog megszületni és 57 millió meghalni, így körülbelül 78 millióval nő a bolygó népessége.

Az ENSZ becslése szerint 2100-ra 10,1 milliárdan lesznek majd a Földön.

Ajánlat:

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Kövesse élőben az Atlantis startját!

Címkék: Atlantis, NASA, közvetítés, stream

Várhatóan péntek délután, magyar idő szerint 17.26-kor kerül sor az Atlantis űrrepülőgép startjára, melyet több csatornán is követhetünk az interneten. Az előkészületekkel együtt élőben közvetíti a NASA TV az eseményt. Ha a képi látvány mellett aktuális szöveges háttérinformációkat is szeretnénk, a Spaceflight Now közvetítését érdemes figyelni:

Az eseményeket magyar nyelvű szakkommentárral a Galileo Webcaston lehet figyelemmel kísérni.

Az Atlantis startját és emelkedését a Google Earth segítségével is követni lehet. Ehhez gépünkre telepített Google Earth szükséges, és a NASA honlapján található 'LiveSpaceShuttle.kmz' fájlt kell letölteni. A fájlt nyissuk meg, ami automatikusan elindítja a gépünkön lévő Googe Earth alkalmazást. A program az űrrepülőgépet a megfelelő térbeli helyzetben mutatja, és így könnyen követhető mozgása.

Cikkünk az Atlantis utolsó útjáról: Félmillió embert vár a NASA az Atlantis utolsó startjára

Komment 0 | Reblog! 0 |
0
Eredeti bejegyzés:

A Korom Gáborral történő beszélgetés során számos érdekes téma előkerült még, ami nem fért be az [origo]-n megjelent cikkbe, így ezek – interjú formájában – itt a blogban olvashatók.

Mikor kezdtél kutyázni?

Mindig arra vágytam, hogy legyen egy kutyám, akivel foglalkozhatok. Tízévesen kaptam egy német juhászt, vele elmentem kutyaiskolába, és nem tetszett, amit ott láttam. Teljesen idegen volt, nem éreztem jól magam ebben a világban. Tizenkét éves koromban egy barátommal alapítottam egy kutyaiskolát. Összeraktunk egy akadálysort, és rendszeresen foglalkozásokat tartottam.

Ez volt az első kutyaiskolám, aztán beidomultam abba a világba, ami munkakutyás világként ismert. Mindig idegen volt számomra ez a világ, más értékeket vallottam, de megtaláltam a helyem, és munkakutya-versenyző lettem, világbajnokságokon szerepeltem. Aztán egyszer csak rádöbbentem arra, hogy azokat az értékeket, amikben anno hittem, teljesen elhagytam. Rájöttem, hogy amit csináltam, az nem más, mint a kutya lényének kizsákmányolása anélkül, hogy bármit is tudnék a kutyáról.

Mennyi idő telt el a Tükör módszer kidolgozása és az iskolai bevezetés között?

Eleinte teszttanfolyamok indultak. Sosem felejtem el az első tanfolyamot, amit póráz nélkül próbáltunk megcsinálni. Mi magunk, oktatók álltunk be a kutyáinkkal, olyan kutyákkal, amelyek még fiatalok voltak, esetleg hagyományos rendszerben képzettek, és piszok nehéz volt. Sokan ki is estek a sikertelenség miatt. Hosszú tesztelési időszak után értünk el az iskolai bevezetésig.

Elkezdtünk egy folyamatot, hogy a hagyományos elemeket fokozatosan kivontuk a foglalkozásokról, majd egyre hatékonyabban tudtuk a Tükör módszer technikáit alkalmazni már csoportban is. De mire az első korrekt tanfolyam elindult, legalább hét év eltelt. Négy-öt éve működik olyan szinten, amire azt tudom mondani, hogy Tükör módszer. Mára több ezer kutya végzett a módszer jegyében. Több ilyen szellemben működő iskola van már Budapesten kívül is (például Szeged, Zalaegerszeg, Szombathely, Gödöllő, Vác), és egyre többen jelentkeznek, hogy szeretnének ezzel foglalkozni.

Külföldről is elég nagy az érdeklődés.

Abban a furcsa helyzetben vagyunk - ami egyfelől persze nagyon jó és nagy büszkeség, de nehézség is-, hogy sokkal nagyobb az igény és a megkeresés, mint a kapacitás. Sajnos nem állunk még készen arra, hogy a Tükör módszeres oktatás elinduljon külföldön, nincsenek még meg az idegen nyelvű oktatási programok. Magyarországon viszonylag könnyű, mert van egy bejáratott képzési program, ahova rengetegen jönnek el. Sokan látják, hogy nem könnyű ebbe beletanulni, mert több éves tanulást igényel, mire egy érdeklődő oktatóvá válhat. Ezt kell létrehoznunk külföldön, ahol nincs meg az oktatási rendszer. Egyelőre nagyobb tapasztalatú kollégáink mennek ki, és próbálnak meg betanítani kinti oktatókat.

Minek köszönhető az igény?

A videók biztosan sokat segítettek abban, hogy a világnak megmutassák, hogy létezik ilyen kutyatartás is, hogy szabadon lehetnek kutyák, és nem verekednek össze annak ellenére, hogy nem ivartalanítottak. Ennek elég jó bizonyító ereje van, de mostanra már a módszer híre is egyre több emberhez jut el, hogy Magyarországon valami furcsa dolog történik, hogy itt szabadon vannak a kutyák a tanfolyamon, és nem verekednek. Komoly szakmai műhelyek keresnek meg minket ezzel kapcsolatban.

Az etológusok is vizsgálják a hatékonyságát.

Viszonylag még az elején vagyunk, remélem, ez majd egy jó tudományos hátteret ad a módszer további terjedéséhez, aminek a hatékonyságát a munkatársaimmal, a saját szemünkkel látjuk. Nem arról van szó, hogy fazonírozzuk a kutyákat és a gazdákat. Van egy élő páros, egy gazda és egy kutya, mindkettőnek saját egyénisége és temperamentuma, és mi abban próbálunk segíteni, hogy a gazda a lehető legmagasabb tudatosságával a legoptimálisabb életet tudja élni. Tehát a kettejükhöz idomultan, de mégis egyedi életmódot tudjanak élni. Az egyediségen van a hangsúly, itt csak egyedekkel, egyedi helyzetekkel van dolgunk.

Milyen szerinted a jó gazda?

A jó gazda ismeri a kutyája igényeit. Toleráns ott, ahol toleránsnak kell lenni, következetes és ellentmondást nem tűrő ott, ahol kell. Hatékonyan tudja felhasználni az energiáit, a kutyára szánt idejét, és jól tud kommunikálni a kutyájával. A jó gazdát onnan lehet felismerni, hogy a környezetével jó viszonyban van. Megfelelően tudatos abban, hogy a saját és kutyája igényeit is felmérje, és ezeket jól tudja működtetni.

Hogyan teheti igazán boldoggá a gazda a kutyáját?

Őszintén azt gondolom, hogy azzal, ha Tükör módszerrel dolgozik a kutyájával. Mert miről szól a tanulás? Arról, hogy a kutya és a gazda megtanul egy közös nyelvet. Beállítunk középre egy mesterséges nyelvet, amelyen hihetetlen hatékonyan tudunk kommunikálni és információt megosztani egymással. Ez nagyon fontos igénye a kutyának, és amikor el tudok kezdeni beszélgetni vele, akkor elképesztő hálássá válik.

 A jó gazda határozott és iránymutató tud lenni a kutya számára. Az ember idegenvezetője a kutyának ebben a világban, és ehhez fontos, hogy az ember hiteles legyen. A hiteles ember pedig következetes, a kutya elfogadja őt, mint iránymutatót, és ezzel a minőséggel tudom kiegyensúlyozottá és egészségessé tenni. Szándékosan nem használjuk azt a szót, hogy falkavezér, mert mi nem falkában, hanem családban élünk. A család egy sokkal összetettebb modell, mint a falka.

Mit gondolsz a városi kutyások és nem kutyások kapcsolatáról?

A kutyatartás nemcsak a kutyatartók problémája. A kutya sorsáért az emberiség felel, minden ember minden kutyáért. A nem kutyatartóknak is felelőssége az, hogy a városi kutyáknak is megfelelő életmódot tudjunk biztosítani. Ahogy az is, hogy a tigrisek ne haljanak ki. Aki ezt vitatja, az struccpolitikát folytat, és nincs felkészülve a jövőre.

Azért tartunk itt, mert a kutyatartók irritálják a környezetüket. Nagyon sok agresszió- és szocializációproblémás kutyával lehet találkozni, akik a környezetükben károkat és problémákat okoznak. Addig, ameddig a kutyatartók nem tudnak megfelelő tudatossággal viszonyulni a kutyatartáshoz, addig nem szabad azon csodálkozni, ha olyan rendeletekkel szabályoznak minket, amelyek ellehetetlenítik a nagyvárosi kutyatartást. Meg kell emelnünk a kutyatartási kultúrát, és akkor a törvényhozóktól ki lehet követelni azt, hogy azok, akik megfelelő tudatosságú kutyatartási kultúrát képviselnek, azok számára más szabályok legyenek érvényesek.

Mi a véleményed az állatvédelmi törvény módosításáról?

Alapvetően jó elképzeléseket és gondolatokat tartalmaz, remélhetőleg valódi szakemberek fogják működésbe hozni. Ha én lennék a törvényhozó, nagyobb szabályozási szigorral járnék el, és nemcsak bizonyos fajtákra korlátoznám a szájkosarat. De annak a kutyatartónak, aki tényleg komolyan veszi a kutyatartást, annak legyen lehetősége arra, hogy méltó módon, a 3. évezredhez mérten éljen a kutyájával. Jelenleg megalázó, hogy olyan kutyára is szájkosarat és pórázt kell tenni, amelyiknek ez teljesen méltatlan. De egyértelmű, hogy pórázt és szájkosarat kell tenni arra a kutyára, amelyik veszélyezteti a környezetét. A szabályozást akár egy nagyobb körre kiterjeszteném, de reális és tiszta alternatívát biztosítanék arra, hogy legyen egy olyan városi kutyatartó vizsga, amellyel akár megelőzhetjük egész Európát.

A tudatos gazda tudja, hogy hol kell feltennie a pórázt a kutyára, mert esetleg vannak olyan érzékenységei az állatnak, melyeket nem lehet alapos szocializációval sem kiszedni. Ha a gazdát nem a rendelet kötelezi, hanem ennek a képességnek a birtokában van, akkor egészen biztos, hogy nem a környezete rovására fog élni. A jó gazda jó viszonyban van a környezetével, mert a kutyája egészséges, mert tudja, hogy mire van szüksége, és le tudja vezetni az energiáit. Ezáltal a környezetét nem irritálja, és a gazda is megérti azt, hogy mások esetleg félhetnek a kutyától, és felismeri azokat a helyzeteket, ahol neki háttérbe kell húzódnia a kutyájával.

Szerinted lehet szemléletváltozást elérni a lakótelepi kutyatartó idős néniknél?

Abszolút, nem is kell sok idő. Ha valaki azt mondta volna nekem 11-12 évvel ezelőtt, hogy itt fog tartani ma Magyarországon a kutyatartási kultúra, nem hittem volna el. Elképesztően gyorsan változunk. Azt gondolom, hogy a magyar gondolkodásmód nagyon nyitott arra, hogy úgy tudjon változni, hogy a régi értékek meghagyása mellett újakat hozzon be a rendszerébe. Ilyen szempontból Magyarország egy ideális terület. Nagyon jól tudunk fejben megérteni dolgokat, és utána a gyakorlatba bevinni azokat. Látva, hogy a nyugati kutyatartó kultúrák hogyan oldják meg ezeket a dolgokat, azt gondolom, hogy egyáltalán nem állunk annyira rosszul – ebben a tekintetben. Más tekintetben sajnos borzalmasan állunk, gondolok itt például a kutyák ezreinek elaltatására az emberi tudatosság hiánya miatt. De nagyon nagy jövőt látok abban, hogy olyan kutyás kultúrát alakítsunk ki Magyarországon, mely etalonként szolgálhat akár Nyugat-Európának is.

Mivel telnek egy iskolavezető napjai?

Nagyon szeretek csoportokat vinni, de sajnos már nem nagyon van rá időm. Foglalkozást szoktam tartani, sokszor jelen vagyok problémás eseteknél, hívnak konzultálni, a tanfolyamok menetét folyamatosan nyomon követem. Az egész módszer úgy kezdődött, hogy én vittem az első alapfokú tanfolyamot, aztán az első középfokú tanfolyamot, és azóta is ebben érzem magam a legjobban, amikor a gazdákkal együtt dolgozunk, és együtt foglalkozunk a kutyákkal. Rendszeresen tartok előadásokat országszerte, de alapvetően az oktatóképzéssel és a módszer továbbfejlesztésével, szakmai anyagok létrehozásával és az extrém problémás esetek kezelésével foglalkozom.  Készülünk a külföldi terjesztésre, és egy tévés produkción is dolgozunk.

Tervezel esetleg új könyvet?

A Neked ugatok!-nak már a második kiadása fogyott el a boltokból, csak idő és energia kérdése, hogy merre megyünk tovább. Amerika kutyás bestsellerének, Karen Pryor Don’t shoot the dog című könyvének a kiadási jogait már megszereztük, a fordítás célegyenesben van. Készül a nagy Tükör könyv is, valamint egy olyan kiadvánnyal is készülünk, ami etológusok, gazdák és tenyésztők bevonásával segítené a tudatos fajtaválasztást.


.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Egy küzdő dínópáros bizonyult a dallasi természettudományos árverés sztárjának: a két csontvázért 2,75 millió dollárt (503 millió forintot) fizetett egy múzeum.

A Heritage Auctions árverése érdeklődők százait vonzotta, akik legalább egy pillantást akartak vetni a ritkaságokra, ugyanis kétszáznál több természettudományi vonatkozású lelet került kalapács alá, beleértve meteoritdarabokat, ásványokat, valamint fosszíliákat.

A harcoló dinoszauruszok egyike egy két lábon járó nagyméretű húsevő, az Allosaurus, míg a másik egy Stegosaurus, egy nehéz felépítésű, négy lábon járó növényevő. A dinoszauruszokat azért bocsátották együttesen árverésre, mert a wyomingi Dana-kőfejtőből is együtt kerültek elő: az Allosaurus halálála után évmilliókkal is a Stegosaurus lábát harapta.

A Heritage Auctions nem kívánta megnevezni azt a múzeumot, amelynek birtokába kerültek a küzdő dinoszauruszok, az aukciósház mindössze annyit mondott, hogy nem amerikai intézményről van szó.

Az árverés másik érdekessége a növényevő dinoszaurusz, a Triceratops egy hatalmas példánya volt. Félmillió dolláros (91,5 millió forintos) áron kínálták, végül a fosszíliáért 657 ezer dollárt (120 millió forintot) fizetett egy magángyűjtő.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Ismét új madárfajt figyeltek meg Magyarországon, ezzel - példátlan módon egy hónap alatt kettővel - 405-re emelkedett a hazánkban regisztrált fajok száma. A világ egyik legritkább sirályaként számon tartott korallsirályt (Larus audouinii) a dunatetétleni Böddi-széken figyelték meg több alkalommal is. Az állat mintegy ezer, nagytestű sárgalábú és sztyepi sirály társaságában került elő. A korallsirály megjelenése nem kis megdöbbenést keltett a hazai madarász közösségben, minden bizonnyal eltévedt, kóborló példányról lehet szó hasonlóan a korábbi szokatlan megkerülésekhez.

Korallsirály (képünk illusztráció)

A sirályfaj kizárólag a mediterránemuban, a parttól távol eső tengeri szigeteken költ. Az állomány legnagyobb része a Földközi-tenger nyugati medencéjében, Spanyolországhoz tartozó szigeteken fészkel (Chafarinas-szigetek és az Ebro Delta környéke), itt található a világállomány 65-70 százaléka. A Földközi-tenger keleti medencéjében fészkelő népessége stagnál, kis mértékben szintén növekvő tendenciát mutat. Újabb kolóniái jöttek létre horvátországi- és Portugáliától délre elterülő szigeteken is.

A madarat más tengerparti országokban (Anglia, Hollandia, Dánia) már megfigyelték, a kontinens belsejében azonban ritkán fordul elő. A legfrissebb BirdLife International jelentések szerint a természetvédelmi erőfeszítéseknek, és a halászati módszerek megváltoztatásának köszönhető, hogy az 1975-ben még csak 1.000 párat számláló korallsirály világállomány jelenleg már 21.500 párra emelkedett, és folyamatosan növekszik.

Két héttel ezelőtt egy szibériai partimadárfajt, egy hegyesfarkú partfutót sikerült megfigyelni, mely az első hazai észlelése volt a fajnak.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Elárverezik a világ legnagyobb cápaállkapcsát

Címkék: árverés

Tyrannosaurus rex fog, elefántmadár-tojás, óriáslajhár-csontváz és ritka meteorit is kikiáltásra kerül június 12-én Dallasban, az egyik legnagyobb természettudományos árverésen. A legdrágább tétel egy Stegosuaurus-Allosaurus csontvázpár, mely 2,25 millió dollárról (kb. 427,5 millió forint) indul, de kitömött jegesmedvére már 4500 dollártól (kb. 855 ezer forint) licitálhatunk, míg a legolcsóbb borostyán kikiáltási ára 65 dollár (kb. 12 ezer forint).


A tételek között szerepel a világ legnagyobb cápaállkapcsa is (a már kihalt Carcharocles megalodon egy példányának állkapcsa), a licit 625 ezer dollárról indul

Nézze meg az eladásra váró fosszíliákat, ásványokat és meteoritokat az aukciós cég oldalán:

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Tudományos cikk szerzője lett Colin Firth

Címkék: Colin Firth, agykutatás

Az Oscar-díjas brit színész még tavaly volt vendégszerkesztő a BBC egyik rádióműsorában, ahol felkérte a londoni University College kutatóit, hogy vizsgálják meg különböző politikai irányultságú emberek agyát, hogy megfigyelhető-e valamilyen különbség. A kutatók megállapították, hogy a magukat liberálisnak vallók agyában fejlettebb az agykéreg elülső övtekervénynek (gyrus cinguli pars anterior) nevezett terület, míg a konzervatív érzelműek agyában a mandulamag (amygdala) nagyobb az átlagosnál. (Az eredményekről bővebben az Egészség rovat korábbi cikkében olvashat.)

Az ötletért cserébe a kutatók a színészt és a BBC tudományos újságíróját, Tom Feildent is felvették a cikk szerzői közé. A tanulmány a Current Biology tudományos folyóirat április 7-i számában jelent meg.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Hím tigris adoptált két árván maradt kölyköt Indiában

Címkék: tigris

A nagymacskák hímjei rendszerint nem törődnek még a saját kölykeikkel sem. Sőt nem ritka, hogy a hím állat megöli és megeszi a kölyköket, ha az anyjuk nem vigyáz rájuk eléggé. Éppen ezért rendkívüli az az eset, amelyről az észak-indiai ranthambore-i tigrisrezervátum szakemberei beszámoltak. A park tisztviselői megfigyeltek egy hím tigrist, amely két elárvult kölyökről gondoskodik.

A kölykök februárban vesztették el anyjukat. A kis állatok ilyenkor normál esetben halálra vannak ítélve, mert általában más nőstény sem veszi őket gondjaiba, hát még egy hím. Ezeknek a kölyköknek azonban rendkívüli szerencséjük volt. Eleinte a park munkatársai etették a vadonban a kölyköket, majd, legnagyobb meglepetésükre, egy hím tigris - feltehetőleg az apjuk - „fogadta örökbe” őket. A különös viselkedést rejtett kamerák is megörökítették.

Forrás: Ranthambore forest department

A kistigrisek egyelőre még nem tudnak önállóan vadászni. A hím azonban rendszerint a kölykök közelében tartózkodik, és megengedi, hogy a zsákmányából is egyenek a most nyolc hónapos állatok. A kutatók élénk figyelemmel kísérik a sosem látott jelenséget.

Indiában a márciusban megjelentetett legutóbbi tigrisszámlálás adata szerint 1706 tigris él (a múlt század eleji százezres egyedszámmal szemben). Ebből mintegy 40 - köztük tucatnyi kölyök - található Ranthambore-ban, India egyik legismertebb tigrisparkjában.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Először láttak hegyesfarkú partfutót Magyarországon

Címkék: fotó, MME, új faj

Hortobágyi madarászok egy szibériai partimadárfaj, a hegyesfarkú partfutó (Calidris acuminata) kóborló példányát figyelték meg szerdán, egy vizes élőhelyen. Hazánk területén ez az első bizonyított megfigyelése ennek a fajnak, ezzel a Magyarországon regisztrált madarak száma 404-re emelkedett. Legutóbb tavaly októberben gyarapodott hazánk madárvilága, amikor a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vas megyei helyi csoportja egy kékfarkút fogott a tömördi gyűrűző állomáson.

Hegyesfarkú partfutó (képünk illusztráció)

A hegyesfarkú partfutó megfigyelt példánya egy havasi partfutókból és más partimadár-fajokból álló csoportban bukkant fel, később több terepmadarásznak is sikerült megfigyelnie. A madárfaj elterjedési és fészkelési területe ÉK-Szibéria tundráira korlátozódik, telelőterületei DK-Ázsiában, Indonéziában és Ausztráliában vannak. Vonulása során egyes egyedek egészen Nyugat-Európáig elkóborolnak, így ez a példány is feltehetőleg így került Magyarországra.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Lefilmezték a világ egyik legkisebb rovarát

Címkék: videó, darázs

Első alkalommal sikerült lencsevégre kapni egy mindössze 1 milliméteres szárnyfesztávolságú parazita fürkészdarázs (Trichogramma sp.) repülését. A holland Wageningen Egyetem kutatói nagysebességű kamerák segítségével 22 000 kép/másodperc frekvenciájú felvételeket készítettek az állatról. (A televíziók képfrekvenciája 25 kép/másodperc.)

 

A fürkészdarázs másodpercenként 350-szer csap le a szárnyával

Az apró rovar lepkék petéibe rakja le a saját petéit, s ezért előszeretettel használják a biológiai védekezés részeként káros lepkefajok ellen. A kutatók tudták, hogy a fürkészdarázs nagyobb rovarokra kapaszkodva, potyautasként utazik egyik helyről a másikra, de mostanáig még senki nem látta repülni.

A darázs tömege csupán 25 mikrogramm (a gramm negyvenezred része), de nem ez a legkisebb rovar: egy tanzániai fürkészdarázs szárnyának a fesztávolsága mindössze 0,3 milliméter.

 

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Ritka fehér kivi kelt ki egy vadasparkban – videó

Címkék: kivi, videó

Május elsején egy igazán ritka, hófehér kivifióka lepte meg Új-Zéland nemzeti vadvédelmi központjának munkatársait. A szakemberek szerint ez az első fogságban kikelt fehér kivi.

 

Az állatot Manukurának nevezték el, a helybéli maori közösség idős tagjai egy új kezdet jelének tekintik. A fióka nem albínó, hanem a kivik egy ritka változatának leszármazottja, melyből néhány példány tavaly került át a Little Barrier-szigetről a vadasparkba, hogy javítsák az ott élő kivik genetikai állományát.

A parkban különösen sikeres volt idén a kivik szaporodási időszaka, ugyanis míg 2005 és 2010 között mindössze 10 fióka kelt ki, addig idén 14 fiókával gyarapodott az állomány.

A fiókák várhatóan 4-6 hónapig maradnak a központban, majd amikor már elég nagyok ahhoz, hogy megvédjék magukat, szabadon engedik őket a szomszédos védett erdőben.

Az Új-Zélandon őshonos, röpképtelen kivik öt fajba tartoznak, és mindegyikük veszélyeztetett

Komment 1 | Reblog! 0 |
0

A hosszúszárnyú bálna Ausztrália nyugati partjai mellett gabalyodott halászhálóba. Az állatot műholdas nyomkövetővel látták el, hogy ne veszítsék szem elől, és etetik, amíg nem sikerül kiszabadítani. A tervek szerint egy csónakkal közelítik majd meg a bálnát, és úgy oldják le róla a köteleket.


Ajánlat:

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Lady Gaga Tesla-tekercsen

Címkék: Lady Gaga, Tesla-tekercs

Elvileg mindennel lehet zenélni, ami szikrázik vagy ívet húz, és ezek közül a leglátványosabb a Tesla-tekercs, mely nagyfrekvenciájú magasfeszültséget állít elő. Amikor hangszóró helyett Tesla-tekercset használnak, akkor az elektromos teljesítmény közvetlenül, membránok és egyéb mechanikai közbeiktatások nélkül alakul hanggá.

Zenélő Tesla-tekercsekről itt olvashat bővebben.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Ritka hófehér szárnyas polipot kaptak lencsevégre

Címkék: videó, polipok

Dumbó-polipnak is nevezik a Grimpoteuthis bathynectes mélytengeri puhatestűt, melynek egy példányát 2000 méter mélyen, Oregon partjaitól körülbelül 320 kilométerre filmeztek le a Csendes-óceánon a Washington Egyetem kutatói. A polipnak két szárnya, vagyis valójában két uszonya is van, melyekkel kecsesen navigál úszás közben. A felvétel még 2005 szeptemberében készült a VISIONS ’05 expedíció keretében.

Az óceánok fenekén lévő forróvizes források, úgynevezett hidrotermális kürtők közelében élő mélytengeri polipokról nagyon keveset tudni. A Grimpoteuthis nembe tartozó fajok a legmélyebb helyeken élő polipok, általában 3-4000 méter között fordulnak elő, de egyes fajaik a tenger szintje alatt 7000 méterrel élnek. Közös jellemzőjük a két uszony a testük két oldalán, melyek Walt Disney kiselefántjának, Dumbónak a füleire hasonlítanak - innen kapták hétköznapi nevüket is.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Az egerészölyv lesz az év madara 2012-ben

Címkék: MME, egerészölyv, év madara

Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása a 2012-es év madaráról. A legtöbb szavazat az egerészölyvre (Buteo buteo) érkezett, így jövőre ennek a ragadozó madárnak a védelmével foglakozik kiemelten a szervezet. Az elmúlt három hónapban 11.165 voks érkezett a három jelölt madárfajra, a második helyen - alig több mint 180 szavazattal lemaradva - a fekete rigó (Turdus merula) végzett, de sokan támogatták a vörös vércsét is (Falco tinnunculus).  Az egerészölyv győzelméhez vélhetően a védett madarak, köztük ragadozók lőhetővé tételével kapcsolatban felmerül vadászati kezdeményezések is hozzájárultak.

Egerészölyv

Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul. Nevét arról kapta, hogy előszeretettel vadászik egerekre és más rágcsálókra. Mivel táplálékforrása egész évben a rendelkezésére áll, hazánkban állandó madár, sőt állománya télen feldúsul a hozzánk északról érkező példányokkal is. Az egerészölyveket gyakran látni forgalmasabb utak, autópályák mellett a szalagkorlátokon, vadkerítések tartóoszlopain ülni, hogy a kezelt gyepfelületek nyújtotta könnyebb zsákmányszerzési lehetőséget kihasználják. A hazai egerészölyv populációra jelenleg a középfeszültségű elektromos oszlopokon elszenvedett áramütés és a közelmúltban elharapódzott mérgezési hullám jelentik a legnagyobb veszélyt, az elmúlt években ölyvek ezrei pusztultak el így. További veszélyforrást jelenthet a faj állománystabilitására nézve az a téves információkon alapuló törekvés, amely az ölyvek „túlszaporodására” és „károkozására” hivatkozva újra vadászhatóvá kívánja tenni a madarat.

Az kampány január elsejével indul, a most következő hónapok a szakmai és kommunikációs anyagok elkészítésével telnek. Az MME tudományosan alátámasztott tényekkel szeretné cáfolni a faj túlszaporodásáról és táplálkozási szokásairól elterjedt téves információkat. Az országos Mindennapi Madaraink Monitoringja felmérések eredményei alapján az egerészölyv hazai állománya nem mutatott lényeges változást az elmúlt 10 évben. A korábbi célzott táplálékvizsgálatok azt mutatják, hogy a faj apróvadra és háziállatokra gyakorolt hatása elenyésző, míg komoly gazdasági hasznot hajt a mezőgazdálkodóknak rágcsálófogyasztásával. Ezen vizsgálatok eredményeit szintén további szisztematikus adatgyűjtéssel kívánja igazolni a szervezet.

Biztosítani kell az egerészölyv és az összes többi ragadozómadár-faj törvényes hazai védettségét, amelyre egyébként nemzetközi természetvédelmi egyezmények is köteleznek minket. Ez azért is nagyon fontos, mert a vadászok sokszor nem rendelkezek a nagy speciális gyakorlatot igénylő fajismerettel, így az egerészölyv lelövésének engedélyeztetésével nagy valószínűséggel számos más védett és fokozottan védett ragadozó madár is áldozatul esne.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

A matek, ahogy ritkán láthatjuk

Címkék: Nem tartozik hozzá címke

A matematika több is lehet, mint szigorú tudomány: ezt tapasztalhatjuk meg Egerben 2011. május 13-14-én.

Az ÉlményMűhely – Mozgalom az Élményközpontú Matematika-oktatásért 2008-ban indult útjára a pécsi Ars GEometrica művészet- és tudományközi találkozó nemzetközi elismertségnek örvendő tudósai, művészei és pedagógusai összefogásával.

Az egri Eszterházy Károly Főiskolán megrendezett kreatív nap keretében ismét játszani, felfedezni hívják Eger város és az ország iskolásait, szüleiket, tanáraikat, főiskolásokat, egyetemistákat és minden érdeklődőt. A cél az, hogy megmutassák: a matematika a közös élmények, felismerések forrása, az örömteli alkotás eszköze.

A két nap során lesznek szabadon látogatható rendhagyó matekórák, játszóházak és alkotóműhelyek, előadások, kiállítások, hatalmas molekula-építés, színdarab neves matematikus – Mérő László – szereplésével, de még tudományos alapú virágültetés is az egri strandon. A részletes program ezen az oldalon olvasható.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Ilyen eszközzel azonosíthatták Oszamát

Címkék: Oszama bin Laden, biometrika, videó

Az alábbi kisfilmben egy olyan biometrikus eszköz látható, amellyel azonosíthatták Oszama bin Laden ujjlenyomatát, retináját és arcát a rajtaütés után:


A biometrikus azonosításról többet megtudhat korábbi cikkünkből.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Magyarországon látható a CERN vándorkiállítása

Címkék: Nem tartozik hozzá címke

Budapesten és Debrecenben láthatjuk néhány napig a "The Large Hadron Collider - entering a New Era of Fundamental Science" című kiállítást, amely a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Nagy Hadronütköztetőt mutatja be a nagyközönségnek.

A Nagy Hadronütköztető az emberiség egyik legnagyobb és legbonyolultabb tudományos kísérleti eszköze, amelynek adataiból az anyag eddig ismeretlen mélységeibe nyerhetünk majd bepillantást.

A kiállítást Prof. Rolf Heuer, a CERN (európai részecskefizikai kutatóközpont) főigazgatója nyitja meg 2011. május 10-én (kedden) 15.00 órakor az ELTE TTK Északi Tömbjében (Budapest, Pázmány P. Sétány 1/A, Gömb Aula). Az ünnepélyes megnyitóra minden érdeklődőt szívesen látnak a szervezők. A megnyitót egy szeminárium követi az ELTE TTK Konferencia Termében (-1. szint).

A kiállítás május 10-20. között tekinthető meg Budapesten, június 1-10. között pedig Debrecenben. Hétköznaponként 8-18 óra között látogatható, középiskolás csoportoknak tárlatvezetést biztosítanak.

A kiállítás megrendezését a CERN, a NIH, az MTA, az ELTE, a KFKI RMKI, valamint az ATOMKI és a DE támogatja.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Megfejtették, hogyan iszik a kolibri - videó

Címkék: kolibri, videó

Nagysebességű videofelvételek segítségével kétszáz év után kiderült, hogy mégsem úgy isznak a kolibrik, mint ahogy korábban gondolták. Eddig azt feltételezték, hogy a folyadékot az úgynevezett kapilláris emelkedésnek megfelelően veszik fel – ez az a jelenség, amikor egy vékony csövet beledugunk a vízbe, és a víz szintje a folyadék és a cső részecskéi között létrejövő kölcsönhatás miatt a csőben magasabb, mint azon kívül.

A kutatók rájöttek, hogy a kolibrik nyelve teljesen más elven működik: amikor a folyadékba ér, akkor a nyelvben lévő csövek oldala megnyílik, és akkor záródnak vissza, amikor a madár visszahúzza a nyelvét.

A szárnyaikkal másodpercenként akár 90-szer csapkodó kolibrik táplálékának nagy részét az energiadús nektár képezi. Ebből akár saját testsúlyuknak megfelelő mennyiséget (vagy annak többszörösét) is képesek elfogyasztani egyetlen nap alatt.

Komment 1 | Reblog! 0 |
0

Ritka eseményt sikerült megörökítenie egy dél-kínai állatkert biztonsági kamerájának: az állatkert békés óriáspandája megkergette, majd el is kapta a kifutójába beröppenő pávát. A madár reggeli fürdőzés közben zavarta meg a pandát, amely rögtön a páva után vetette magát, és rövid fogócska után meg is ölte a madarat.

Az óriáspandák azon medvék közé tartoznak, amelyek nagyobb részt növényi táplálékot fogyasztanak (étrendjük 99%-át bambusz alkotja), de alkalmanként fogyasztanak tojást, halat és rágcsálókat is.

Az óriáspanda kizárólag Kínában honos, és még a más országokban élő állatkerti példányok is mind kínai tulajdonban vannak. A veszélyeztetett fajok egyik gyakran emlegetett zászlósfajának számít, még a legoptimistább becslések szerint is maximum 2000 példányuk élhet vadon.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Kedden reggelre elpusztult Bimba, az idén érkezett nőstény jegesmedve a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az intézmény honlapján alig egy nappal korábban közölték, hogy Bimbát összeengedték Vitussal, a másfél évtizede Budapesten élő hímmel (lásd itt).

Bimba (Forrás: Bagosi Zoltán/Fővárosi Állat- és Növénykert)

Bimba azért érkezett idén Olaszországból (a Pistoiai Állatkertből), hogy az aktuális párzási időszakot már Vitussal töltse.

Vitus 1991-ben született Kölnben, és 1994-ben érkezett Budapestre a korábbi nőstény, Lady mellé (Lady 1990-ben született Budapesten). A hosszú évek alatt azonban nem született közös utódjuk. 2009-ben mindkét állaton szaporodásbiológiai vizsgálatot végeztek, és kiderült, hogy Ladynek nem lehet utódja.

A Fővárosi Állat- és Növénykert ezért az európai állatkertek jegesmedve-tenyésztő programján belül új nőstényt kért Budapestre. Így érkezett Toszkánából Bimba, a középkorúnak számító, 23 éves állat, akinek korábban már három bocsa is volt. Ugyanekkor Ladyt - mivel teljes bemutatás-értékű állat - egy dániai állatkertbe szállították.

Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője elmondta: sajnos Bimba kedden reggelre elpusztult. Ennek okát vizsgálják, és előzetes eredményként elmondható, hogy a máján volt egy daganat. Biztosan állítható, hogy az állat pusztulása nem tartási problémára vezethető vissza, és Vitusnak, a hímnek sem volt köze hozzá. A két állat jól megvolt együtt, amennyire ez egy a természetben magányosan élő állatnál elmondható.

Az olasz állatkertet értesítették (inkább érzelmi okokból), és felvették a kapcsolatot az európai tenyészprogram koordinátorával, bejelentve az igényt az új nőstényre.

Ajánlat:

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Egy belga gólyakamera örökítette meg az alábbi videót, amelyen egy fekete gólya próbálja megvédeni a tojásait egy nyuszttól. A tolvajt látszólag nem nagyon hatják meg a gólya erőteljes csípései, és belakmározik a tojásokból, a teljes fészekaljat elpusztítva.


A nyuszt később még visszatért a fészekhez.

Komment 1 | Reblog! 0 |
0

Újságírói díjat kapott Pesthy Gábor kollégánk

Címkék: Nem tartozik hozzá címke

Egy jó hír a mindennapok rohanásában: Pesthy Gábor kollégánk munkáját Hevesi Endre-díjjal ismerte el a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A díjban azok az újságírók részesülhetnek, akik az előző évben a tudomány és a technika új lehetőségeinek, eredményeinek népszerű ismertetése érdekében a legtöbbet tették. Az ünnepélyes díjátadásra 2011. április 29-én került sor.

Gábor közel négy éve az [origo] Tudomány rovatának munkatársa. Munkájának köszönhetően rovatunk jelentősen erősödött az élettudományok, főként az evolúcióbiológia területén. Gábor biológiában való jártassága, tudása biztosabb alapokra helyezte ilyen témájú cikkeinket.

Gábor számos más területen is kitűnő ismeretterjesztő munkát végez. 2005-2008 között a National Geographic online szerzője, 1991-1998 között az OrvosTudomány (Scientific American Medicine magyar kiadása) szerkesztője, majd főszerkesztője volt. Több mint 30 angol, illetve francia nyelvű – főként biológiai, azon belül is állattani – könyv fordítását végezte el (pl. Gerald Durrell: Vadak a vadonban, a Helikon állattani sorozatának több kötete, David Attenborough: Az élővilág atlasza).

Gábor 1954-ben született Budapesten, nős, két gyermek édesapja. Tanulmányait a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban (1969-1973), majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol biológia-kémia szakos diplomát szerzett (1974-1979). Egyetemi doktori fokozatot állatszervezettanból ért el 1983-ban.

Munkájának méltó elismerése a díj, amihez ezúton is gratulálunk!

Simon Tamás

* * *

Gábor mellett idén Simon Ágnes (Természet Világa, Élet és Tudomány) részesült Hevesi Endre-díjban. Az Életműdíjat Kovács Győző (Élet és Irodalom, telehaz.hu, Romániai Magyar Szó, Természet Világa) kapta.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Most kaphattok Mindentudás Egyeteme könyveket!

Címkék: Nem tartozik hozzá címke

Tíz nagyon szép könyvet osztunk ki azok között, akik ma (csütörtökön) 15 óráig elküldik a science@origo.hu címre a választ a következő kérdésekre: miről szól ma a Mindentudás Egyeteme 2.0 (http://mindentudas.hu) kerekasztal-beszélgetése, és melyik tévécsatornák közvetítik?

Ezt a könyvet ajánlja fel a program: Mindentudás Egyeteme 6.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Tutajt formálnak a víz felszínén a tűzhangyák

Címkék: hangyák, videó

Bonyolult tutajt képezve élik túl az árvizeket a Dél-Amerikában őshonos tűzhangyák (Solenopsis invicta), fejtették meg amerikai mérnökök. A rágóikkal és lábaikkal egymásba csimpaszkodó hangyák akár hónapokig is képesek így a víz felszínén lebegni. A külső vázukra tapadt levegőbuborékoknak köszönhetően a rovarok nem merülnek a víz alá, és nedvesek sem lesznek.


A kutatók eredményeikről az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) számoltak be.

Ajánlat:

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Két újabb Australopithecus sediba leletet jelentettek be dél-afrikai kutatók egy antropológiai konferencián: a tizennyolc hónapos csecsemő és a felnőtt maradványait két másik, már tavaly bemutatott részleges csontváz mellett találták. A faj jelentősége, hogy tisztázhatja a korai emberfélék és a Homo nem első képviselői közötti evolúciós kapcsolatot.

A fiatal fiú egyed koponyája

A négy emberős kétmillió évvel ezelőtt véletlenül zuhanhatott az 50 méter mély barlangba, amelyben az emberféléken kívül több emlős, például egy kardfogú tigris, egy antilop, sőt egy ló maradványait is megtalálták. A kutatók feltételezik, hogy az emberfélék nagyjából egy időben halhattak meg, és ismerhették is egymást. A leletek azért különösen jelentősek, mert ritka, hogy egy emberőstől csecsemő, gyerek és felnőtt maradványokat is találnak – ráadásul egyszerre. A kutatóknak így lehetőségük van tanulmányozni az A. sediba egyedfejlődését.

A fosszíliák a primitív jegyek (például kis koponya) mellett modern vonásokat is mutatnak, a medencecsont például egyértelműen jelzi, hogy az emberős már két lábon járt, sőt talán még futni is tudott. Az Australopithecus sediba jelentőségéről többet is megtudhat tavalyi cikkünkből.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Most kaphattok Mindentudás Egyeteme könyveket!

Címkék: Nem tartozik hozzá címke

Tíz nagyon szép könyvet osztunk ki azok között, akik ma (szerdán) 14 óráig elküldik a science@origo.hu címre a választ a következő kérdésekre: miről szól ma a Mindentudás Egyeteme 2.0 (http://mindentudas.hu) kerekasztal-beszélgetése, és melyik tévécsatornák közvetítik?

Ezt a könyvet ajánlja fel a program: Mindentudás Egyeteme 6.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Túlhalászás, az élőhely megváltozása és a környezetszennyezés miatt 43 földközi-tengeri halfaj tűnhet el a következő években a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint. A szervezet veszélyeztetett fajokat tartalmazó vörös listáján cápák, ráják és csontoshalak is szerepelnek, utóbbiaknak legkevesebb 12 faját fenyegeti kihalás.

Eltűnhet a kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus), a barna fűrészes sügér (Epinephelus marginatus), a farkassügér (Dicentrarchus labrax) és a hekk (Merluccius merluccius) is. Utóbbiak hamarosan a végveszélyben lévő fajok listáját gyarapíthatják - közölte kedden a szervezet.

Forrás: Tahsin CeylanTonhalak

A többi tengerhez hasonlóan a legnagyobb gondot itt is a túlhalászás jelenti. "Különösen aggasztó a kékúszójú tonhal helyzete a Földközi-tengerben és az Atlanti-óceán keleti vidékén" - mondta Kent Carpenter, az IUCN tengeri halakkal foglalkozó szakembere, aki szerint az utóbbi 40 évben máris felére csökkent a tonhalak termékenysége. Komoly problémát okoznak a vonóhálók is, melyekben sok olyan hal is fennakad, amelyet aztán nem hasznosítanak. Ezek a hálók emellett roncsolják a tengerfeneket is, azt a réteget, ahol sok halfaj él és szaporodik.

Az IUCN teljes jelentése angol nyelven elérhető itt.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Képes-e egyszerre több dologra odafigyelni? Nézze meg alábbi videót, és próbálja meg összeszámolni, hányszor passzolják egymásnak a labdát a fehér pólós személyek:

A fenti videót az úgynevezett figyelmetlenségi vakság tesztelésére használják. Figyelmetlenségi vakságnak azt a jelenséget nevezzük, amikor annyira koncentrálunk egy valamire, hogy nem veszünk észre más dolgokat, amelyek az orrunk előtt vannak. Ilyen például, amikor vezetés közben telefonálunk, és nem vesszük észre az útra belógó parkoló autót. Ön észrevette a fenti filmben az átsétáló gorillát?

A Utah Egyetem pszichológusai legfrissebb vizsgálatukban először adtak tudományos magyarázatot a jelenségre. Megállapították, hogy azok az emberek, akik észreveszik a gorillát, jobban képesek a figyelmüket fókuszálni, és könnyebben megosztják azt, ha szükséges. A vizsgálat részletes leírását és az eredményeket elolvashatja ezen az oldalon.

Komment 1 | Reblog! 0 |
0

Kevesebb túzokot számoltak idén, mint tavaly

Címkék: túzok, MME

A hagyományos tavaszi túzokszámláláson idén 1203 madarat számoltak össze a nemzeti parkok munkatársai a faj jellemző élőhelyein. A megfigyelők 464 kakast és 671 tojót regisztráltak, míg 68 esetben nem sikerült azonosítani a madár nemét.

A legtöbb madarat a Dévaványai-síkon észlelték, itt összesen 450 madarat láttak. A Duna-völgyi síkságon 388, Biharban 107 madarat regisztráltak.

Idén lényegesen kevesebb túzokot figyeltek meg, mint tavaly, amikor 1481 példányt jegyeztek fel a tavaszi számláláskor. Szász Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa az [origo]-nak elmondta, hogy a tapasztalatok szerint a tojók sokkal nagyobb területen szóródtak szét az idei párzási (dürgési) időszakban, a nemzeti parkok munkatársai pedig nem tudtak minden lehetséges előfordulási helyet megközelíteni. Ha a csökkenés a következő években is fennáll, akkor meg kell vizsgálni a lehetséges okokat, de az idei adat önmagában még nem ok az aggodalomra, mondta Szász.

A felmérés részletes eredményei itt érhetők el.

A túzok (Otis tarda) Európa legnagyobb testsúlyú röpképes madara. A mérsékelt övi füves puszták lakója, magyarországi állománya a 2. világháború előtt még 10-12 ezer madár volt. Fokozottan védett madár, eszmei értéke 1 millió forint.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Egy orosz kutató szerint fekete lyukakban sem lehetetlen az élet. A szokatlan elgondolás szerint bizonyos forgó és töltéssel is bíró fekete lyukak belsejében, az úgynevezett eseményhorizont és a beljebb lévő Cauchy-horizont között a téridő szerkezete "normális", és ott stabilan mozoghatnak égitestek. Ha pedig a kérdéses fekete lyuk tömege elég nagy, akkor az ebben a zónában ébredő árapályerők már nem képesek egy ott mozgó bolygót szétdarabolni. Elméletileg egzotikus energiaforrások is elképzelhetőek a térségben - de onnan kifelé, tehát a fekete lyukon kívülre már nem juthat semmi. Ha pedig bolygó lehetséges, talán az élet sem kizárt - folytatja merész gondolatmenetét a kutató.

Részletesebb angol nyelvű információ és ábra ezen az oldalon.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Életet fotóztak Európa egyik legmélyebb pontján

Címkék: Földközi-tenger, fotó

A görög Pilos partjai előtt (lásd a Google Maps térképén) készült az alábbi felvétel, amelyen 5111 méteres mélységben egy mélytengeri rák (Acanthephyra eximia) és egy hal (Coryphaenoides mediterraneus) látható. A felvétel további érdekessége, hogy a két órán keresztül leengedett kamerával olyan helyeket keresnek a Földközi-tenger aljzatán, ahová a jövőben neutrínódetektorokat lehet telepíteni. Ezek a műszerek az itt uralkodó teljes sötétségben olyan fényfelvillanásokra vadásznak, amelyeket a vízbe csapódó nagyenergiájú neutrínók gerjesztenek.

A kutatókat meglepte, hogy ez a halfaj ilyen mélységben is megél. Ezen a hőmérsékleten, nagy nyomáson és táplálékszegény környezetben csak nagyon kevés élőlény fordul elő.

Európa legmélyebb pontja innen nem messze, a Jón-tengerben fekvő Calypso-árokban, 5267 méteres mélységben található.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

A kacsaondó pusztítja a baktériumokat

Címkék: tökés réce, sperma, párválasztás

Akárcsak az emberek, a récék nőstényei is igyekeznek elkerülni a nemi úton terjedő betegségeket. Ebben a gácsérok csőre segít nekik. Minél fényesebb, élénkebb színű a csőr, annál több baktériumölő anyag található a hímek ondójában.

Melissah Rowe, az Oslói Egyetem kutatója munkatársaival a tőkés récék (Anas platyrhynchos) spermáját vizsgálva érdekes összefüggésre figyelt fel. A kacsák ejakulátumát az Escherichia coli nevű közönséges baktériummal keverték össze, és észrevették, hogy a madarak ondója elpusztítja a baktériumot. A további vizsgálatok során kiderült, hogy minél élénkebb színű és fényesebb a hímek csőre, annál erősebb az ondó baktériumölő (baktericid) hatása. A kutatók a Biology Letters folyóiratban megjelent tanulmányban beszámolnak arról, hogy a legpompásabb csőrű gácsérok spermája akár háromszor olyan erős baktericid hatást mutat, mint azoké, amelyeknek tompább színű a csőre. Az eredmények arra utalnak, hogy a tojók nem csupán azért választják az élénk színezetű hímeket, mert azok feltűnőbbek, hanem azért is, mert kevesebb kórokozót adhatnak át a közösüléskor.

 

Ajánlat:

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Tíz nagyon szép könyvet osztunk ki azok között, akik ma (szerdán) 14 óráig elküldik a science@origo.hu címre a választ a következő kérdésekre: miről szól ma a Mindentudás Egyeteme 2.0 (http://mindentudas.hu) kerekasztal-beszélgetése, és melyik tévécsatornák közvetítik?


Ezt a könyvet ajánlja fel a program: Mindentudás Egyeteme 6.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Európa süllyedhet el Afrika alatt

Címkék: lemeztektonika, földrengés, cunami

Az Afrikai-kőzetlemez egyes részei korábban Európa területe alá buktak a szubdukciónak nevezett lemeztektonikai folyamat során. Ez a mozgás mára gyakorlatilag leállt, sőt idővel a fordítottja is megindulhat - hangzott el egy előadáson az Európai Földtudományi Unió bécsi konferenciáján. Utrechti kutatók számítógépes modellje alapján nem kizárt, hogy a Földközi-tenger térségében új kőzetlemez-alábukási zóna jelenik meg.

Afrika kontinentális területein ugyanis túl vastag a kéreg, amely kisebb sűrűsége miatt nem képes alábukni. Ugyanakkor Afrika és Európa területe jelenleg is egymás felé mozog. Lehetséges, hogy ennek eredményeként a Földközi-tenger térségében lévő vékonyabb, európai kéregrészében kezdődik meg az alábukás. Elképzelhető, hogy ennek egyik korai jele volt például az 1303-as krétai, 8-as erősségű földrengés, amely cunamit is eredményeztett, pusztítást okozva Alexandria és Heraklion partvidékén. Nem kizárt, hogy hasonlóan erős rengések a jövőben is jelentkeznek a térségben. Az új szubdukciós zóna kialakulása azonban igen lassú és nehezen bizonyítható folyamat - a mi életünkben talán csak az első jelei vehetők majd észre.

Forrás: BBC

Ajánlat:

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Hello Gagarin! - üdvözlet Gagarinnak Magyarországról

Címkék: Gagarin, videó

A mai nappal, az emberes űrutazás 50. évfordulóján vált elérhetővé a First Orbit című 1,5 órás film, melyen végigkövethető Gagarin utazása, a startot megelőző pillanatoktól kezdve a földet érésig.

A filmben az archív felvételek mellett a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről készült képsorok is láthatók, melyeket az ISS két legutolsó (26/27) expedíciójának legénysége rögzített. A készítők ezekkel próbálták visszaadni azt a látványt, ami Gagarin elé tárult, mikor Vosztok-1 űrhajójával Föld köruli pályára állt. A látványos felvételek alatt Gagarin és a földi irányítóközpont közötti párbeszédet hallhatjuk.

 

Ajánlat:

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Újabb vihar egy régi ufóészlelés körül

Címkék: Roswell, UFO

A hazai sajtóban is több helyen felbukkant egy ufókkal kapcsolatos hír. Eszerint az FBI nyilvánosságra hozott egy 1950-ből származó dokumentumot az amerikai Új-Mexikó területén megfigyelt repülő csészealjakról, illetve a bennük lévő emberszerű lényekről (egyesek szerint ez a hírhedt roswelli ufóeset lehet). Valójában csak arról van szó, hogy egy évek óta ismert dokumentum került fel az FBI egyik új honlapjára (itt látható), melyben egy Guy Hottel nevű ügynök írja le egy informátor beszámolóját, aki az amerikai légierő kötelékében szolgált. Az esetet azonban maga az FBI sem tekintette hiteles ufóbeszámolónak, amit az is jelez, hogy a dokumentumot soha nem titkosították.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

A pénteki szomorú állatkerti hír után egy vidámabb:

Új jegesmedve érkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Az olaszországi, közelebbről toszkánai származású, Bimba nevű állatot péntektől láthatja a közönség a Kisszikla oldalában található kifutóban. Bimbát a régebb óta Budapesten élő Vitus párjának szánják, a budapesti születésű Lady pedig néhány héten belül költözik egy másik európai állatkertbe.

Bimba (Forrás: Bagosi Zoltán/Fővárosi Állat- és Növénykert)

Bimba múlt héten szerdán érkezett, de eddig a Kisszikla belsejében, a közönség számára láthatatlan elkülönítő helyiségben pihente ki az utazás fáradalmait. Az új nőstény érkezésének előzménye, hogy az eddig Budapesten élt két jegesmedve, a budapesti születésű Lady és a Kölnből érkezett Vitus frigyéből tizenhat év alatt sem született utód. A bocstalanság okainak kiderítésére 2009 januárjában alaposan megvizsgálták az állatokat, és kiderült, hogy Lady-nek egyáltalán nem lehetnek bocsai. Mivel azonban Vitus értékes tenyészállatnak számít, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által fenntartott jegesmedve tenyészprogram keretében (EEP) olyan megoldást igyekeztek találni a szakemberek, amelynek nyomán egy szaporodásra alkalmas nőstény kerülhet Budapestre. A tenyészprogram irányítóinak választása az olaszországi Pistoia városának állatkertjében élő, Bimba nevű nőstényre esett.

Bimba 1987. december 6-án született, tehát három évvel idősebb, mint Lady. Vele ellentétben azonban biztosan alkalmas arra, hogy utódokat hozzon világra, hiszen korábban már három alkalommal ellett. Igaz, ugyan, hogy már nem számít egészen fiatal állatnak, ugyanakkor a nőstény jegesmedvék akár harmincéves korukban is képesek utódokat világra hozni.

A Fővárosi Állat- és Növénykert négy munkatársa – egy megfelelő szállítóládával együtt – március 28-án utazott ki az olaszországi Toszkánában található Pistoia városába, amely Firenze közvetlen közelében található. Az ottani, magántulajdonban lévő állatkertben korábban több jegesmedve is élt, maga Bimba is ott született. A kertben jelenleg zajló rekonstrukció miatt azonban egyelőre felhagynak a jegesmedvék tartásával, így Bimba volt az utolsó jegesmedvéjük. Sőt egész Olaszországban ez az állat volt a faj utolsó állatkerti képviselője.

Bimba apja, Romeo egyébként az USA-beli Colorado Springsből került Olaszországba, a – magyar ember számára megdöbbentő módon – Miska nevet viselő anya pedig eredetileg a Milánói Állatkertből való. Bimbát 30-án reggel elbódították a pistoiai állatorvosok, majd – még altatásban – betették a számára előkészített szállítóládába. Az állat a ládában ébredt fel, és miután rendben lezajlott az ébredés, az állatkerti szakemberek elindultak vele Budapest felé. A közel ezer kilométeres út után szerdán, késő éjjel érkeztek meg Budapestre. Mivel Lady-t, a Budapesten született nőstényt az elkövetkező hetekben fogják elszállítani új otthonába, az új nőstényt csak később lehet a hímmel összeengedni.

A budapesti jegesmedve kifutó szerencsére eleve úgy lett kialakítva, hogy könnyűszerrel két részre lehessen osztani. Így jelenleg Lady és Vitus használja a kifutó felső, árok mögötti részét, az árok előtti területen pedig, ahol a nagy medence is található, Bimba ismerkedik új otthonával. Szemmel láthatóan kitűnően érzi magát, nagyon aktív, sokat pancsol és játszik a hatalmas medencében.

Bimba (Forrás: Bagosi Zoltán/Fővárosi Állat- és Növénykert)

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) különleges figyelmet szentel a jegesmedvéknek. A regionális szintű gyűjteményi tervezést, és ezen belül azt is, hogy melyik tenyészállat melyik állatkertbe kerül, a jegesmedve tenyészprogram keretében hangolják össze. A program koordinátora az Amszterdami Állatkert egyik vezető munkatársa. Az európai állatkertekben egyébként 96 jegesmedve él 40 különböző intézményben. A jegesmedvék fontosságát az adja, hogy egyrészt kiválóan alkalmasak arra, hogy az emberek figyelmét felhívják a globális klímaváltozás következményeire, másrészt – mivel a vadonbeli állomány egyre sebezhetőbb – az állatkerti jegesmedve állományok fenntartása egyfajta „biztonsági védőhálót” jelent a faj fennmaradása szempontjából. A korszerű állatkertekben a jegesmedvék jól tarthatóak, amit az is bizonyít, hogy legtöbbjük már generációk sora óta él és szaporodik állatkerti körülmények között. A Berlini Állatkert nemrégiben elpusztult híres jegesmedvéjének, Knutnak például már az ükszülei is állatkerti állatok voltak, közülük kettő, Zsuzsi és Gazsi éppen a Fővárosi Állat- és Növénykertben éltek a második világháborút követően.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Zitta állapota minden különösebb előzmény nélkül szerda hajnalban lett kritikus: képtelen volt lábra állni. Az elkövetkező 20 órában a gondozók, állatorvosok és a kert műszaki munkatársai megállás nélkül az állat megmentésén dolgoztak. Rengeteg ember segítségével igyekeztek talpra állítani, infúziót és beöntést is kapott. Éjjelre azonban annyira rossz lett az állapota, hogy nem maradt más lehetőség, mint az állat elaltatása.

A tünetek alapján az állatorvosok már szerdán Clostridium fertőzésre gyanakodtak, amelyet a boncolás, illetve az elvégzett egyéb vizsgálatok is alátámasztottak. A rendkívül heveny vérzéses vastagbélgyulladás, illetve enterotoxémia valószínűleg a Clostridium difficile nevű kórokozó baktérium által termelt, tehát mikrobiológiai eredetű méreganyagra vezethető vissza.

Zitta (Forrás: Alapítvány a Budapesti Állatkertért)

Zitta másfél évtizede, 1996. október 22-én érkezett Budapestre a hollandiai Emmen város állatkertjéből. Születési dátuma nem ismert pontosan, de valamikor az 1960-as években született, így negyvenévesnél mindenképpen idősebb, valószínűleg majdnem ötvenéves volt. Zitta már viszonylag idősnek számított, az ázsiai elefántok átlagos életkora ugyanis 60-70 év.

A Budapesten töltött évek alatt a látogató közönség egyik kedvencének számított, és az elefántápolók is igen jó kapcsolatban voltak vele.

Az Állatkertben jelenleg három ázsiai elefánt él. Két fiatal állat, Angele és Assam, valamint a Zittával együtt érkezett, hozzá hasonló életkorú Hella.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Úgy repül a robotsirály, mint egy igazi madár - videó

Címkék: robotok, sirály

Német kutatóknak sikerült lemásolni a madarak repülési technikáját:


szólj hozzá: Okos madár

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Az Oroszországban, fogságban élő tigris még két évvel ezelőtt, kölyökként sérült meg egy csirkecsonttól, melynek szilánkja belefúródott az állkapcsába. A kialakult gyulladásról eleinte azt hitték, hogy a fogváltástól alakult ki, ám időközben szepszis (vérmérgezés) lépett fel, mely az állat fejének bal oldalán a szövetek elhalását okozta. A hibás diagnózis akkor kis híján a tigris életébe került, ám sikerült megmenteni, és most több egymást követő műtéttel próbálják helyreállítani az állat pofáját.

Zhorik még a műtét előtt (további képek, forrás: http://anni-sanni.com)

A hányattatott sorsú tigris története sokakat megérintett, orosz kisiskolások 160 000 rubelt (nagyjából egymillió forintot) gyűjtöttek össze a tigris ellátására és gyógyszereire. Az első műtétre szombaton került sor, Zhorik jelenleg egy vadállatokra specializált, habarovszki rehabilitációs központban lábadozik.

A GuberniaTV korábbi tudósítása a tigrisről

A szibériai tigris (Panthera tigris altaica) a tigrisek legnagyobbika, hímjei több mint két mázsát nyomnak. Az alfaj elsősorban Oroszország távol-keleti részén fordul elő, s a becslések szerint vadon körülbelül ötszáz egyede él - ez elég jó szám ahhoz képest, hogy az 1940-es években mindössze 20-30 szibériai tigrisről tudtak.

Ajánlat:

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Szünet nélkül csöng a telefon a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A telefonközpontban Jónás urat, Farkas doktort, Medve Tibort és Oroszlán Zsoltot keresik. A furcsa telefonhívások az április elsejei tréfacsinálás hagyományához kötődnek.

Ilyenkor ugyanis hagyományos ugratásnak számít, hogy a telefonálók valamilyen állathoz köthető nevű személyt – például Farkas urat, vagy Pelikánnét – keresnek. Ennek az április elsejei urbánus szokásnak a kezdetei ma már meghatározhatatlanok, de maga a hagyomány legalább fél évszázados múltra tekint vissza. Eredetileg nem az Állatkertet akarták megtréfálni az emberek, hanem egymást, mégpedig olyan módon, hogy barátjuk, ismerősük, munkatársuk asztalán egy cédulát hagytak „Jónás úr visszahívást vár” üzenettel, és egy telefonszámmal, amely történetesen az Állatkert központi telefonszáma volt. Jónásnak a városligeti intézmény első, 1893-ban érkezett vízilovát hívták, de a XX. század elejére a közönség számára a vízilovakra általában utaló névvé vált. Az elmúlt években Jónás úr mellett már más állatnevű személyeket is kerestek ilyenkor.

Az intézmény telefonközpontjában reggel óta több tucat ilyesfajta telefonhívást fogadtak. Jónás úron kívül Farkas doktort, Medve Tibort és Oroszlán Zsoltot keresték a legtöbben. Bár az ilyen telefonhívások miatt az intézmény telefonközpontja április elsején kissé túlterhelt, az Állatkert ezeket a hívásokat az „urbánus folklór” körébe tartozó népszokásként közös kulturális örökségünk részének tekinti. A tréfás áprilisi hagyomány jó példája annak, hogy az 1866-ban megnyílt kert az évtizedek során közös hagyományaink részévé vált.

Forrás: Fővárosi Állat-és Növénykert

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Műlábat kapott egy törpeló

Címkék: , művégtag, videó

Művégtagjának köszönhetően már szabadon futkoshat a csökevényes lábbal született Midnite. A négyéves törpeló bal hátsó lábáról hiányzott a pata és a patacsont is, ráadásul gazdája sem gondoskodott róla megfelelően, ezért elkobzását követően, a menhelyre bekerülve fennállt annak a veszélye, hogy elaltatják. A texasi menhely munkatársai azonban egy hirtelen ötlettől vezérelve felvették a kapcsolatot egy humán művégtagokat gyártó céggel, s ők örömmel készítették el a műlábat a lónak.

Eleinte mindössze abban reménykedtek, hogy Midnite így képes lesz rendesen járni, de az eredmény minden várakozásukat felülmúlta, ugyanis a művégtag felhelyezése után nem sokkal a ló könnyű vágtába kezdett. Az állatvédők remélik, hogy Midnite-ra még sok nyargalászással teli év vár.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

A műanyag hulladéknak körülbelül 0,25 százaléka köt ki a tengerekben. Elsőre ez talán nem tűnik soknak, de évente 260 millió tonna műanyagot állítanak elő világszerte. A világtengereken jelenleg öt nagyobb szemétszigetet feltételeznek, melyek az óceáni áramlatok mentén helyezkednek el. Az elnevezés némileg félrevezető, mert ezek nem a víz tetején úszó szeméthalmok, a műanyag ugyanis az ultraibolya sugárzás hatására törékennyé válik, és feldarabolódik. A több milliónyi kis műanyagdarab így rejtve marad a műholdak elől, és többnyire a hajók fedélzetéről sem láthatók.

A hulladék egy része különféle tengeri élőlények, például bálnák, teknősök vagy albatroszok gyomrában köt ki. Az alábbi képen egy Argentína partjainál talált fiatal tengeri teknős gyomrának tartalma látható:

Forrás: SEATURTLE.ORG

Hasonlóan elgondolkodtató képek láthatók Chris Jordan fotográfus galériájában, aki rendszeresen ellátogat a Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget közepén található Midway-atollra, hogy megörökítse, milyen hatással van a szigeten fészkelő Laysan-albatroszokra a rengeteg hulladék. Felvételein elpusztult fiókák gyomortartalmalátható. A képek megtekinthetők itt.

Egy nylonzacskó élete

Ajánlat:

Megdöbbentette a kutatókat a hatalmas csendes-óceáni szemétsziget - képek

Nemcsak a torkukra akad - mérgezi az óceánokat a több százezer tonnányi műanyag hulladék

Szeméttel töltött madarak - már az állatok gyomrában is látható az óceáni hulladék

Több millió apró műanyaghulladék lebeg az Atlanti-óceánban

Az albatroszok túlélték a pusztító cunamit

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Az utolsó simításokat végzik a Vad Magyarország – A vizek birodalma című egész estés természetfilmen, amely április végétől látható hazánkban.

Évtizedek óta ez az első nagyszabású természetfilm hazánk vadvilágáról. A nemzetközi együttműködésben készült filmet húsz hazai helyszínen forgatták, másfél éven keresztül. Az utómunkálatok is immár egy éve tartanak.

A film egy rétisas-fészekalj sorsán keresztül repít végig bennünket Magyarország vizes élőhelyein. Kalandozunk a szürkemarha gulyával a hortobágyi mocsarakban, a Balatonnál találkozunk az ívóhelyükre tartó hatalmas balinokkal, a gemenci erdőben pedig vidrákkal, harcsákkal és táncoló szarvasokkal.

Ez a film is bizonyítja, hogy látványos állati akciókért nem kell mindig Afrikába menni: az alkotók több olyan állati viselkedésformát is megörökítettek, amilyeneket előttük még soha senki. Persze ez nem ment könnyen, összesen 234 napot töltöttek lessátraikban, a téli fagyban éppúgy, mint a nyári szúnyogfelhőkben.

A film rövidebb, 43 perces változatát nyugat-európai televíziók már vetítették, nagy sikerrel.

Sokáig úgy tűnt, hogy éppen idehaza nem lesz látható az alkotás, ám hazai támogatással a hosszabb magyar verziója nemsokára a nézők elé kerül.

A forgatásról Török Zoltán rendező blogot vezetett, amely itt olvasható, de a film Facebook-oldalán is folyamatosan kapunk híreket.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

A japán természeti katasztrófa számokban

Címkék: Japán, földrengés

Halálesetek:
A pontos számot nehéz megbecsülni. Hétfő reggelig  a regisztrált halálesetek száma 8649, és további 13 262 embert keresnek.
(Forrás: National Police Agency of Japan)

Evakuáltak:
Összesen 349 349 embert szállásoltak egy különféle menedékhelyeken. A fukusimai atomerőmű környezetéből összesen 177 500 embert evakuáltak.
(National Police Agency of Japan)

Háztartások elektromosság nélkül:
Vasárnap este Japán északi részén még 242 927 háztartásban nem volt áram.
(Tohuku Electric Power Co.)

Háztartások víz nélkül:
Szombati jelentés szerint tizenegy prefektúrában legalább 1,04 millió háztartásban nem volt ivóvíz.
(Health Ministry)

Sérült épületek:
Legalább 14 637 épület megsemmisült.
(National Police Agency of Japan)

Felajánlások:
Szombatig 128 ország és 33 nemzetközi szervezet ajánlotta fel segítségét.
(Foreign Ministry)

Forrás:Yahoo/Reuters

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Atomreaktor baleset Japánban

Címkék: Japán, földrengés, atomerőmű

Eredeti bejegyzés:

A fukushimai atomreaktor balesetet követően, a földrengés után 6 nappal felkerestük az ELTE-TTK tanárait. Azoknak az információknak az alapján, amik akkor eljutottak hozzájuk, megpróbálták elmagyarázni, mi történhetett addig a reaktorokban és mire számíthatunk a jövőben.

Megszólalók:
Tímár Gábor, tanszékvezető, Geofizikai Tanszék, ELTE-TTK,
Kiss Ádám, egyetemi tanár, Atomfizikai Tanszék, ELTE-TTK,
Lagzi István László, tudományos főmunkatárs, Meteorológia Tanszék, ELTE-TTK
Mészáros Róbert, adjunktus, Meteorológia Tanszék, ELTE-TTK


via tudosfilmek

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

A hírek zömében természetesen a földrengés és a cunami által leginkább sújtott Fukushima Daiichi atomerőmű reaktorai szerepelnek, a japán hatóságok azonban nyolc további reaktort is leállítottak az érintett térségben. Az országban jelenleg 40 blokk működik. A Japan Atomic Industrial Forum által március 17-én kiadott térképen gyorsan áttekinthetjük az egyes erőművek állapotát.

Kattintson ide a nagyobb méretű képért!

Jelmagyarázat:

Piros: valószínű, hogy a balesetben a nukleáris üzemanyag is károsodott (Fukushima 1-4-es blokkjai)

Sárga: valószínű, hogy a balesetben a nukleáris üzemanyag nem károsodott (Fukushima 5-6-os blokkjai)

Zöld: biztonságosan leállított blokkok (három másik erőműben)

Lila: jelenleg is biztonságosan üzemelő blokkok

A térképen bejelölték még a földrengés epicentrumát és a cunami által sújtott területet.

Forrás: Scientific American

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Hallgassa meg a pénteki földrengés moraját!

Címkék: Japán, földrengés, audió

Mennydörgéshez hasonló, hatalmas zúgás kísérte a tenger mélyén a múlt pénteki földrengést. A robajt a barcelonai Universitat Politècnica de Catalunya által működtetett, az epicentrumhoz közel (Kushiro és Hatsushima szigetek mellett) elhelyezkedő mélytengeri automata obszervatóriumok rögzítették. A felvételt két utórengés hangjával együtt az egyetem által üzemeltetett Listening to the Deep Environment honlapon tették közzé. A felvételeket az eredeti tizenhatszorosára gyorsították. Az oldalon a spektrogramok is elérhetők, melyeken a frekvencia és az intenzitás is megtekinthető.

A weboldalon a Listen on Site menüpontban élőben is bele lehet hallgatni az egyetem mélytengeri hidrofonjai által érzékelt hangokba.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Animáció készült a japán földrengésekről

Címkék: Japán, földrengés, animáció

A március 11-i földrengés Japán mért földrengései között a legerősebb volt, a Richer-skála szerint 9,0-es magnitúdóval (az első hírek még 8,9-es, illetve 8,8-as rengésről szóltak).

Az alábbi animáción a március 8. és 16. között bekövetkezett rengések láthatók. A körök mérete a rengés magnitúdóját mutatja, míg a színük időben előrehaladva világosodik, vagyis a halványkék a legkorábbi, a piros a legutolsó rengéseket jelöli.

Először március 9-én egy 7,2-es földrengés rázta meg Japánt, ám ez nem okozott különösebb riadalmat a szigetországban. A pénteki, pusztító erejű rengés ugyanazon a helyen pattant ki, majd ezt több nagyobb utórengés is követte, kettő majdnem elérte a 8,0-ás erősséget is. A rengések végül fokozatosan gyengültek. Az animációt készítő kutatók március 9-16. között összesen 428 földrengést regisztráltak.

Forrás: GFZ German Research Centre for Geosciences (Helmholtz Association)

 

Ajánlatok:

Japán két és fél métert mozdult el a földrengéstől

Az oroszlányi rengés energiájának milliószorosa szabadult fel Japánban

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Kamerába kukucskáló állatok

Címkék: fotó, kameracsapda

Az amerikai Smithsonian Intézet a közelmúltban a nagyközönség elé tárta a több mint kétszázezer felvételt tartalmazó gyűjteményét, melynek képei kameracsapdákkal készültek. Az állatok néha csak gyanútlanul elsétálnak a kamera előtt, de sokszor észreveszik az idegen tárgyat, és alaposan megnézik, körbe szimatolják. Az utóbbi képekből válogattunk néhányat:

Számbárszarvas (Rusa unicolor), Kína

Kontyos kígyászsas (Spilornis cheela), Thaiföld

Vérfácán (Ithaginis cruentus), Kína

Közép-amerikai tapír (Tapirus bairdii), Panama

Közönséges csuklyásmajom (Cebus capucinus), Panama

Jaguár (Panthera onca), Peru

Ocelot (Leopardus pardalis), Peru

Oroszlán (Panthera leo), Kenya

Kafferbivaly (Syncerus caffer), Kenya

Takin (Budorcas taxicolor), Kína

A hőérzékelőkkel és mozgásérzékelőkkel felszerelt kameracsapdák az előttük elhaladó állatokról készítenek felvételeket. A készülékek egy része éjjellátóval és/vagy vakuval is rendelkezik, s van olyan, amelyik videót is képes rögzíteni. Ezek a műszerek nagyban segítik a kutatók munkáját, különösen olyan fajok esetében, amelyek messze elkerülik az embert, és az erdő mélyén, rejtve élnek.

A gyűjtemény honlapja: Smithsonian Wild

Flickr galériája


Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Pillanatnyilag valószínűleg a világ leghíresebb élő pulija a Facebook-alapító Mark Zuckerberg két hónapos kiskutyája, Beast (magyarul vadállat). A kutyának nemcsak a fajtája magyar, de a szülei is Magyarországról származó pulik, és a tenyésztői is Oregonban élő magyarok, Szabó Zoltán és családja. A tenyésztővel készült interjút a Tudomány rovat szerkesztőjének, Molnár Orsolyának a kutyás blogján olvashatják:

Pannónia Palkó a Facebook-vezér kutyájának eredeti neve

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Fizikusnapok az Atomkiban

Címkék: Atomki, MTA, Fizikusnapok, fizika, programajánló

Több mint 30 éve, minden évben kora tavasszal egy hét a látogatóké a debreceni Atomkiban. A Fizikusnapok során főleg középiskolások mennek el rendhagyó fizika órákat hallgatni, de az előadásokon, kiállításokon egyetemisták, és az érdeklődő debreceniek is részt vesznek. Alkalom ez arra is, hogy a város fizikatanárai találkozzanak egymással és egyetemi oktatókkal, atomkis kutatókkal. Az általános iskolások pedig vetélkedőn, kísérleti bemutatón ismerkedhetnek meg a fizika érdekességeivel.

Ebben az évben a Fizikusnapokra március 7-12. között kerül sor. Az előadások középpontjában idén az atommag felfedezése áll, ugyanis száz évvel ezelőtt jelent meg Lord Ernest Rutherfordnak, az atommag atyjának korszakalkotó cikke az atom szerkezetéről, melyben bizonyítja az atommag létezését.

Részletes program az Atomki honlapján.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Obama felhívta az űrhajósokat - videó

Címkék: ISS, Discovery, R2, Barack Obama

Barack Obama amerikai elnök tegnap a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységével beszélgetett. A társalgás során szóba került a Discovery által nemrég felszállított R-2-es robot is. Az elnök viccesen érdeklődött, hogy milyen feladatot kapott eddig a robot, mosogatja-e az edényeket, vagy valami izgalmasabb dolga van. Mikor meghallotta, hogy még ki se csomagolták, akkor nevetve rosszallását fejezte ki, hogy ilyen messze elvitték, és még ki se vették a dobozából. A dolgok azonban az űrben nem ilyen egyszerűek, szigorú menetrend szerint zajlanak, és még egy elnöki utasítás sem elegendő, hogy megfelelő előkészítés nélkül állítsanak üzembe egy berendezést, különösen egy robotot.


szólj hozzá: Obama felhívta az űrhajósokat

A Discovery küldetését még egy további nappal (tehát március 7-ig) meghosszabbították, hogy legyen elegendő idő a felesleges felszerelések bepakolására a HTV nevű japán teherűrhajóba.

Az R-2 robotnak erős karjai vannak, hogy segíteni tudjon a szerelésben. Lábai nincsenek, mert azok a súlytalanságban feleslegesek

Ajánlat:

Komment 3 | Reblog! 0 |
0

Forgatni és mozgatni is tudják a molekulákat az optikai csipesszel összekötött iPaddel:



Forrás: Wired

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

A magyar gyerekek nagy része ugyan nem tartja szimpatikus állatnak a viperákat, de nem is fél tőlük, és fontosnak tartja hazai védelmüket – derül ki abból a felmérésből, amelyet bécsi egyetemisták készítettek a rákosi vipera védelmi program munkatársaival együttműködve. A közel 400 – fővárosi és Kecskemét környéki – 12-14 éves diák megkérdezésével készült kutatásból kiderült, hogy - a mérgeskígyók általános elutasítottsága ellenére - a gyerekek szerint a viperák épp olyan fontos elemei a hazai faunának, mint a közkedvelt állatfajok.

A kígyók előkelő helyet foglalnak el az ellenszenvet, félelmet keltő állatok között, ennek ellenére meglepően kevés szakirodalmi forrás áll rendelkezésünkre ezzel kapcsolatban. Ezért végzett felmérést a tavalyi év első felében a bécsi Állatorvosi Egyetem négy diákja, az osztrák Vadbiológiai Kutatóintézet kutatójának irányításával, a rákosi vipera védelmi LIFE+ program égisze alatt. Az egyik vizsgálat során, három budapesti és öt kiskunsági általános és középiskolában a résztvevő gyerekek egy közel 50 kérdésből álló kérdőívet töltöttek ki. A kérdések a siklókhoz és a mérges kígyókhoz való viszonyulásuk mellett a róluk alkotott képre, illetve ismeretanyagra vonatkoztak.

Újszülött rákosi vipera (Forrás: Halpern Bálint/http://www.rakosivipera.hu)

Az eredmények értékelése során kiderült, hogy a hazai gyerekek mindössze 30 százaléka elutasító a kígyókkal kapcsolatban. A hazánkban előforduló kígyókkal már közel 70 százalékuk találkozott, sőt egynegyedük meg is fogta őket. A rákosi vipera védelmi program fajmentő munkájáról – amelynek eredményeképpen a kígyó visszatérhet korábbi élőhelyeire is – kevesebb mint 15 százalékuknak volt negatív véleménye, nagy többségük támogatta a kígyók visszatelepítésének gondolatát. A felmérésből kiderül, hogy minél több információval rendelkezik valaki a mérgeskígyókról, annál kevésbé tartja őket félelmetesnek. A válaszadók nemének, illetve lakhelyének összevetéséből kiderült, hogy legkevésbé a Kiskunságban tanuló fiúk, leginkább a budapesti lányok tartanak tőlük.

Magyarországon jelenleg két mérgeskígyó faj él: a gyakoribb és erősebb mérgű keresztes vipera, illetve az aktív védelmet igénylő, veszélytelenebb rákosi vipera, amelyből már csak mintegy 1200 él a megmaradt hazai élőhelyeken a Hanságban és a Kiskunságban (ebből 700 a Rákosi Vipera Védelmi Központ területén). A hiedelmekkel ellentétben a viperák ritkán támadnak emberre, általában már lépteink rezgését érzékelve elmenekülnek. Évente 1-2 viperamarásról tudni, az elmúlt 60 évben pedig két haláleset történt, mindkettőt a keresztes vipera marása okozta.

Forrás: MME

Ajánlat:

 

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Kövesse élőben a Discovery startját!

Címkék: Discovery, NASA, stream, közvetítés

Utolsó útjára indul a Discovery február 24-én, hazai idő szerint 22.50-kor. A startot a Spacevidcast, a Spaceflight Now és a NASA TV egyaránt a szokásosnál jobb minőségben közvetíti. Az indítást magyar szakkommentárral kiegészítve is megnézhetjük a www.galileowebcast.hu weboldalon.

Spacevidcast


Video chat rooms at Ustream

Spaceflight Now

Watch live streaming video from spaceflightnow at livestream.com

 

NASA TV


Live Broadcasting by Ustream

 

Ajánlat: Utoljára indul a Discovery

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

A világ legveszélyeztetettebb madarainak az Indiában élő keselyűket - például hosszúcsőrű keselyű (Gyps indicus), bengál keselyű (Gyps bengalensis) - tartják, melyek állománya az utóbbi húsz évben drasztikusan csökkent. A felelős a diklofenák nevű gyulladáscsökkentő, amelyet az 1990-es évek óta széleskörűen alkalmaznak Indiában a szarvasmarhák körében. A szer a marha tetemének fogyasztása révén kerülhet a keselyű szervezetébe, és pusztulással járó veseelégtelenséget okoz. Az összefüggésre 2004-ben jöttek rá, és a diklofenák állatgyógyászati használatát 2006-ban be is tiltották. Ennek ellenére máig hozzáférhető, és használják is az állattartók. (A szert Európában alapból nem is engedélyezték.)

Becslések szerint az ázsiai keselyűk 99,9%-a pusztult el az elmúlt húsz évben, többségük a diklofenák miatt, s ezzel együtt elszaporodtak a kóbor kutyák, a patkányok és a különféle betegségek. A keselyűk visszatérése tehát számos előnnyel járna, s ennek érdekében egyre több keselyűétterem nyílik Indiában, ahol a madarak diklofenáktól mentes húst fogyaszthatnak.

A legutóbbi három étterem Punjab tartományban nyílt, egy pedig várhatóan február végén kezdi meg üzemelését Maharashtra tartományban. A bivalyokat, marhákat a falusiaktól szerzik be, s a tetemekért körülbelül 13 000 forintot (3000 rúpia) fizetnek a gazdáknak, ami háromszor annyi, mint amit a vágóhídon kapnának az állatért. A hús diklofenák mentességéről minden alkalommal megbizonyosodnak, mielőtt kihelyeznék azt a lekövezett, fallal körülvett etetőbe.

A keselyűk pusztulását az éttermek nem fogják megállítani, csak lassíthatják azt. A változáshoz a diklofenák teljes körű mellőzésére volna szükség, ám kérdéses, hogy ez bekövetkezik-e az ázsiai keselyűk kihalása előtt.

Forrás: Scientific American


Ajánlat:

Komment 0 | Reblog! 0 |
0
A fogságban tartott társas prérikutyák többször csókolgatják és ölelgetik egymást, ha figyelik őket az állatkerti látogatók - idézte amerikai kutatók megállapítását hétfőn a BBC hírportálja (http://newsvote.bbc.co.uk).
A Saint Lousi-i Washington Egyetem kutatói 25 feketefarkú prérikutya (Cynomys ludovicianus) viselkedését tanulmányozták a helyi állatkertben. A kutatás eredményei segíthetnek abban, hogy állatok viselkedésének tanulmányozásánál a vizsgálódók megkülönböztethessék, milyen változást okoz abban maga a megfigyelés.
Adam Eltorai munkatársaival egy nyári szezonon át követte nyomon a társas prérikutyák viselkedését, közben pedig az érdeklődő látogatók számát is feljegyezték. A kutatók szerint az állatok élvezték a figyelmet, amint a bámuló tömeg nőtt.
A felnőttek többet pihentek, és kevesebb időt töltöttek a lehetséges fenyegetések keresésére. "Ha több ember figyelte őket, a felnőtt prérikutyák jóval gyengédebbek lettek, többet csókolgatták és érintették egymást, és kevesebbet harcoltak" - idézte fel Eltorai.
A fiatal állatok azonban ezzel éppen ellentétesen viselkedtek: nagyobb közönség előtt többet küzdöttek egymással, és kevesebbet csókolgatták társaikat. A kutatók úgy vélik, hogy náluk a látogatók nagyobb száma inkább a stresszhatást növelte.
A feketefarkú prérikutya társaságkedvelő állat. Bonyolult, állandóan bővített föld alatti járatokban, igen nagy kolóniákban él. A járatrendszerből kürtők nyílnak a szabadba, melyek kijáratként, menekülő útvonalként és szellőzőnyílásként funkcionálnak. A prérikutyák őrszemeket állítanak, amelyek figyelmeztetik a többieket, ha ragadozó tűnik fel. Nyelvük meglepően összetett, vinnyogó ugatásukkal informálni tudják a többieket a közelgő ragadozó színéről, méretéről, mozgási irányáról, sebességéről és fajtájáról is.

A fogságban tartott társas prérikutyák többször csókolgatják és ölelgetik egymást, ha figyelik őket az állatkerti látogatók, állapították meg amerikai kutatók. A Saint Louis-i Washington Egyetem szakemberei 25 feketefarkú prérikutya (Cynomys ludovicianus) viselkedését tanulmányozták a helyi állatkertben.

Adam Eltorai munkatársaival egy nyári szezonon át követte nyomon a társas prérikutyák viselkedését, közben pedig az érdeklődő látogatók számát is feljegyezték. A kutatók szerint az állatok élvezték a figyelmet: a felnőttek többet pihentek, és kevesebb időt töltöttek a lehetséges fenyegetések keresésével. "Ha több ember figyelte őket, a felnőtt prérikutyák jóval gyengédebbek lettek, többet csókolgatták és érintették egymást, és kevesebbet harcoltak" - mondta Eltorai.

A fiatal állatok azonban ezzel éppen ellentétesen viselkedtek: nagyobb közönség előtt többet küzdöttek egymással, és kevesebbet csókolgatták társaikat. A kutatók úgy vélik, hogy náluk a látogatók nagyobb száma inkább növelte a stresszhatást.

A feketefarkú prérikutya társaságkedvelő állat. Bonyolult, állandóan bővített föld alatti járatokban, igen nagy kolóniákban él. A járatrendszerből kürtők nyílnak a szabadba, melyek kijáratként, menekülő útvonalként és szellőzőnyílásként funkcionálnak. A prérikutyák őrszemeket állítanak, amelyek figyelmeztetik a többieket, ha ragadozó tűnik fel. Nyelvük meglepően összetett, vinnyogó ugatásukkal informálni tudják a többieket a közelgő ragadozó színéről, méretéről, mozgási irányáról, sebességéről és fajáról is.

MTI

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Amikor egy újszülött elefánt nem lélegzik

Címkék: videó, elefánt

Az alábbi videó 2009-ben készült Balin, az Elephant Safari Parkban. Az újszülött kiselefánt először nem lélegzik, de az anyja kitartóan küzd érte, míg végül a borjú 2 perc után levegőt vesz, és kicsivel később talpra is áll.

 


szólj hozzá: Egy elefánt születése

Komment 1 | Reblog! 0 |
0

Legyen a letenyei platán az Év Fája Európában!

Címkék: év fája, platán, szavazás

A tavalyi évben a letenyei 500 éves platán lett az Év Fája Magyarországon. A fát most az Európai Év Fája címre is jelölték, a nevezettekre kedd óta lehet az interneten szavazni egészen március 6-ig. A győztes fa jelölői a Brüsszelben évente megrendezett Zöld Hét során vehetik át nyereményüket.

A letenyei platánra itt lehet szavazni!
(Előfordulhat, hogy az oldal túlterheltség miatt átmenetileg nem elérhető, ilyenkor érdemes kicsit később próbálkozni.)

A versenybe a 2010-ben saját országukban Év Fája címmel díjazott fák jutottak be, így egy-egy platán Bulgáriából és Magyarországról, tölgyek Csehországból és Szlovákiából és egy hársfa Romániából. Ezek a fák nemcsak koruk és megjelenésük miatt érdekesek, de a hozzájuk kapcsolódó történetek legendák is figyelemre méltóak. Közös bennük, hogy az őket nevező közösség számára különösen fontosak, s az idők során településük szimbólumává váltak. Fontos részei a mindennapi életnek, lombjuk árnyékában gyakran rendeznek ünnepeket, koncerteket vagy esküvőket.

Az Európai Év Fája verseny célja, hogy nemzetközi szintre emelje a fák kérdését. A versenyben való részvétel megerősíti az emberek kötődését környezetükhöz, és felhívja figyelmüket a természeti értékekre. „A program segítségével a biodiverzitás összetett kérdését próbáljuk közelebb hozni az emberekhez, aminek idén különös aktualitást ad, hogy az ENSZ 2011-et az Erdők Nemzetközi Évének nyilvánította" – mondta Móra Veronika, a magyarországi versenyt szervező Ökotárs Alapítvány igazgatója.

„Az európai szavazás alapjául szolgáló országos Év Fája versenyt 2010-ben első alkalommal rendezte meg az Ökotárs Alapítvány, nagy sikerrel: a vetélkedőre 125 fát jelöltek magánszemélyek, civil szervezetek, önkormányzatok az ország minden részéről" – tette hozzá Sólyom Éva, az alapítvány munkatársa.

Forrás: Greenfo

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Néhány nappal ezelőtt írtunk azokról a brazil indiánokról, akik az esőerdő mélyén, a civilizációtól távol élnek, s akiket már évek óta figyelemmel követnek a brazil hatóságok a levegőből. A cikkben közölt felvételeket a Survival International szervezet tette közzé, hogy felhívja a figyelmet a világtól elzártan élő embercsoportokra és a rájuk leselkedő veszélyekre. A rejtett törzsek védelmével foglalkozó szervezet pénteken a törzsről készült első, repülőről készült videofelvételt is megjelentette, amelyet a BBC munkatársai készítettek.

 

Korábbi cikkünk a törzsről készült fényképekkel:

Új légifotókat közöltek egy a világtól elzárt indián törzsről

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Új farkasfajt azonosítottak

Címkék: farkas, új faj, aranysakál

Az egyiptomi sakál valójában farkas, derült ki új genetikai vizsgálatokból. Az aranysakálok nagyra nőtt alfajának vélt állat inkább a farkasok csoportjába tartozik, és szoros rokonságban áll az északi kontinensek szürke farkasaival.

Nils Stenseth, az Oslói Egyetem munkatársa szerint az egyiptomi sakál vagy egyiptomi farkas néven is emlegetett Canis aureus lupaster nevű faj a genetikai elemzések szerint az egyetlen afrikai farkasfaj.


Canis aureus lupaster

A híres evolúciókutató, Thomas Huxley már a XIX. században felismerte a sakálfaj és az európai farkasok közötti hasonlóságokat. A mitokondriális DNS elemzésekor kiderült, hogy a Canis aureus lupaster inkább farkas, mint sakál, és szoros rokoni kapcsolatban áll az északi farkasokkal.

A kutatók javasolják, hogy afrikai farkasnak nevezzék a fajt, mivel példányaik csak Afrikában élnek - olvasható a PLoS ONE folyóiratban.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Ma este 7 órakor kerül sor a Budapest Science Meetup sorozat januári programjára:

Baji Béla

Mi a permakultúra?

Az ausztrál Bill Mollison, a permakultúra fogalmának megteremtője, a következőképpen definiálja ezt a fogalmat: „A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése, és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást és egyéb anyagi, és nem anyagi szükségleteit.” 
Tehát olyan gazdasági, szociális és egyben ökológiai egységekről van szó, melyekben azok résztvevői, elemei (emberek, állatok, növények, a táj eredeti, és mesterséges úton létrehozott természet-földrajzi adottságai) között azok természete szerint egy kapcsolathálózat alakul ki. A permakultúra olyan mezőgazdasági rendszerek tudatos kiépítése, létrehozása, amely mintegy "maguktól" működnek, és feleslegessé teszi azoknak a ráfordításoknak a túlnyomó részét, amelyek egy konvencionális, vagy "öko" gazdálkodó egység, és a benne dolgozó emberek szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek. 
Előadásomban először sematikus ábrákon bemutatnék kétféle ilyen ökölógiai egységet, , a polikultúrás tavat, és az erdőkertet. Majd egy rövid diavetítés keretében néhány képen bemutatnám a maguk valóságában, úgy ahogy sikerült megvalósítanom őket.

Bodor Péter

Budapesti Corvinus Egyetem, Szőlészeti és Borászati Intézet, Szőlészeti Tanszék

A ligeti szőlő (Vitis sylvestris C.C. Gmel.), avagy mentsük ami még menthető, ha tudjuk mi is az pontosan!

A szőlőtermesztéssel foglalkozó szakember és az átlag borfogyasztó számára a szőlő eredete egyaránt érdekes kérdés. Az bizonyított, hogy a termesztett szőlő a ligeti szőlőből (Vitis sylvestris C.C. Gmel.) alakult ki több ezer éves „nemesítés” útján. A ligeti szőlő egy kacsokkal kapaszkodó cserje, mely középhegységeinkben és folyóink árterein nagy tömegben élt a XIX. század végéig. Napjainkra ritka, védett fajjá vált, melynek megóvása feltétlenül megkívánja a növény morfológiai és molekuláris genetikai azonosítását és meglévő állományinak tanulmányozását. Azonosítását megnehezíti a szőlőültetvényekből kivaduló alanyok terjedése, ugyanis a különböző fajok megkülönböztetése morfológiai módszerekkel gyakran akadályokba ütközik.

Lendvai Csaba

Magyar Madártani Egyesület

A madárvonulás-kutatás múltja, jelene és jövője

A madárvonulás mindig is élénken foglalkoztatta az embereket. A madárgyűrűzést Hans Christian C. Mortensen dolgozta ki és alkalmazta először 1899-ben, seregélyeken. A világon harmadikként Magyarországon is megkezdődött a munka 1908-ban, Vönöczky Schenk Jakab vezetésével. A madárgyűrűzés célja, hogy a vadon élő madarak sorszámozott lábgyűrűvel történő egyedi megjelölésével információkat gyűjtsenek a madarak életéről. Acél- vagy alumínium gyűrűkkel kezdődött a munka. A megkerülések aránya nagyon alacsony volt, mivel az azonosításhoz újra meg kellett fogni a madarakat. Később egyre gyakoribbá vált a színesgyűrűk alkalmazása, amelyek már távcsővel, erősebb nagyítású teleszkópokkal leolvashatóak voltak. A megkerülések száma, így a munka hatásfoka ezzel megsokszorozódott, de még mindig nagy számban kellett madarakat jelölni, hogy értékelhető eredményt kapjunk. Az utóbbi években egyre kisebb méretű műholdas jeladók segítségével már néhány madár jelölésével is hasznos vonulási adatokhoz juthattunk. Pontos vonulási útvonalak, mintázatok válhatnak így ismertté nagyon rövid idő alatt. Hazánkban a fehér gólya, túzok, parlagi sas, kerecsensólyom és kék vércse esetében alkalmazták ezt a technikát nagy sikerrel. Szintén a legújabb módszerek közé sorolható az „izotóptechnika”, amely során a madarak tollainak izotóptartalom-vizsgálata nyújt segítséget a vonuláskutatásban.

Helyszín: Tűzraktér, Budapest VI. Hegedű u. 3.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Indítsunk el egy saját blogot, tanuljuk meg a tudományos ismeretterjesztés alapjait, a tartalomkeresőkre való optimalizálását és minél hatékonyabb megosztását, aztán jöhet a felhasználók bevonása a tartalomgyártásba. Tudománykommunikációs szak indul az ELTE TTK-n 2011 szeptemberében, amelyre most lehet jelentkezni.

Blogok, keresőoptimalizálás és a közösségi oldalak használata: az online tudományos ismeretterjesztés mai sarokköveit csak ízelítőnek szánom az Eötvös Loránd Tudományegyetem szeptemberben induló új mesterszaka, a Tudománykommunikáció a természettudományban MSc témáiból. A világszerte Science Communication néven ismert szak eddig példa nélkül álló képzési program Kelet-Közép-Európában. Pedig már eddig is nagy szükség lett volna rá a hazai kommunikációs képzések áradatában, mert a tudományos ismeretterjesztéssel, tágabb értelemben a tudománykommunikációval komoly problémák vannak Magyarországon (is).

“A XXI. század elején az átlagember már egyre kevésbé képes felfogni a legújabb természettudományos és műszaki ismereteket, ezért a közbeszéd általános szintje és a modern természettudomány eredményei között egyre szélesebb a szakadék. Ebből következik, hogy a tudományos újságírói tevékenység az általános újságírói ismeretekhez képest jelentős többlettudást és sajátos képességeket kíván” – írja Palugyai István tudományos újságíró, az új szak tudománykommunikációs szakirányának egyik vezetője a napokban megjelent Tudományos újságírás című könyv előszavában.

Az egyre mélyülő szakadék miatt egyre könnyebb az embereket becsapni tudományosnak hangzó szövegekkel, reklámokkal. Virágzik az áltudomány, és a jóindulatú, de képzetlen önjelölt ismeretterjesztők gyakran még tovább rontanak a helyzeten a blogjaikban összehordott sületlenségekkel. Sokkal több képzett tudományos ismeretterjesztőre, tudománykommunikátorra lenne szükség, már csak azért is, mert az iskolából kikerült generációk ma a tudománnyal kapcsolatos ismereteik zömét a médiából szerzik.

Az ELTE új mesterszaka pozitív változást hozhat e téren, mert egyetlen, de igen fontos területre koncentrál a kommunikációs képzés során: a természettudományok (és a határterületek) új ismereteinek hiteles és élményszerű közvetítésére készít fel. A képzésben két szakirányon (Tudománykommunikáció, tudományos ismeretterjesztés és Természettudományos múzeumi ismeretterjesztés), valamint egy specializációban (Kutatásmenedzsment) lehet felkészülni a tudományos médiában vagy a természettudományos-műszaki múzeumokban, kiállításokon, science centerekben folytatott munkára, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben folytatott tudományos tevékenységek eredményeinek hiteles közvetítésére, projektvezetésre.

A szakra azok jelentkezhetnek, akiknek természettudományos, műszaki, orvosi vagy agrár alapképzettsége (főiskolai diplomája vagy BSc fokozata) van. Várják az ezeken a területeken a mesterképzésben (MSc), illetve az egységes, osztatlan képzésben szerzett egyetemi diplomával rendelkezőket, és azokat a természettudományos vagy műszaki tárgyakat oktató tanárokat, orvosokat, mérnököket, pszichológusokat is, akik kommunikációs képességeiket fejleszteni kívánják, hogy tudományáguk ismereteit hatásosan terjeszthessék, vagy kutatásmenedzseri munkát végezhessenek.

Kell-e természettudományos alapképzettség ahhoz, hogy valaki például jó tudományos újságíró legyen? “A válasz igen is, meg nem is. Kétségtelenül hasznos, ha a részecskefizika, az őssejt-terápia vagy akár a klímaváltozás legújabb fejleményeiről hitelesen tudósító újságíró rendelkezik valamiféle természettudományos háttérrel, amely megkönnyíti számára az eligazodást ezekben a bonyolult szakmai kérdésekben – nem mellékesen könnyebben tudja megszólítani a szakterület legkiválóbb tudósait. Ám ha nem jó újságíró, vagyis nem képes gondolatait olvasmányos és egyéni stílusban kifejezni, akkor hiába a szaktudás, az a tudomány közvetítésében nem válik hatásos és élő kommunikációs eszközzé” – írja Palugyai.

Az ELTE új szakja a szakmai és a kommunikációs képzést egyszerre kínálja, ami igen gyümölcsöző kombináció lehet, akár végzett vagy leendő kutatóknak is. “A szak előkészítésére mintegy huszonöt speciálkollégiumot szerveztünk, melyeken félévente 250-300 hallgató ismerkedett a tudományos filmezés, fotózás, hagyományos és digitális újságírás, rádiózás, kiadványszerkesztés és a múzeumi ismeretterjesztés gyakorlatával. Tapasztalataink szerint a fiatal kutatójelöltek – az Y generációnak hívott, a közösségi digitális médiát kisiskolás kortól rendszeresen használó nemzedék tagjai – nem elégszenek meg azzal, hogy eredményeikről szűk szakterületük értesül. Szeretnék tudásukat hatásosan és közérthető formában, minél több emberrel megosztani. Sokan nem csak a laikus érdeklődőkhöz szólnának, hiszen a tudományterületek között is egyre több az átjárás, interdiszciplináris kutatócsoportokat kell szervezni, ahol szakszerűen, de érthetően kell bemutatni saját témáikat. Másokat zavarnak a természettudományos ismeretterjesztés címén terjedő babonák és féligazságok, és ezért vállalnának szívesen szerepet egy-egy médiaműhelyben” – mondja Kárpáti Andrea egyetemi tanár, a szakot gondozó Természettudományi Kommunikációs és UNESCO Multimédiapedagógiai Központ vezetője.

“Szakunk Magyarország egyik legeredményesebb, nemzetközi hírű oktató és kutatóhelye, az ELTE Természettudományi Kara égisze alatt, természettudományos mesteri fokozatot (MSc) ad, akárcsak nemzetközi előképe, a világszerte Science Communication néven ismert mesterképzés, amelynek első kelet-közép-európai programját kínáljuk. Ebben a képzésben világszerte nemcsak alapdiplomás fiatalok, de már a pályán lévő tudósok és tudományszervezők is részt vesznek, ezért nappali és levelező tagozaton is oktatunk. Az elméleti képzés része egy mesterkurzus, melyet Patkós András akadémikus, a képzés egyik alapítója szervez, előadói pedig a TTK világhírű tudósai lesznek. A tudományos műhelyek vezetői első kézből ismertetik meg tudományáguk legjelentősebb új eredményeit a leendő kommunikátorokkal. Videó és fotóstúdió, PC és Macintosh laborok, az ELTE öt gyűjteményt felölelő Természetrajzi Múzeuma és a karokon kialakított bemutatóterek szolgálják a gyakorlati képzést” – mondja Kárpáti.

Részletek az induló szakról a http://edutech.elte.hu/tsz/?page_id=90 oldalon.

2011. február 15-ig jelentkezhetnek azok, akik a 2011 szeptemberében induló első Tudománykommunikáció a természettudományban MSc képzésre szeretnének bejutni. Az államilag támogatott nappali, illetve levelező rendszerű képzésben harminc hallgatói hely van.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Természetfilm a vadon árváiról

Címkék: videó, természetfilm

A Warner Brothers egy fantasztikus természetfilmet készített két kutatónőről, akik elárvult orangutánok és elefántok felnevelésének és vadonba szoktatásának szentelték életüket. A Born to Be Wild (IMDB) című film narrátora Morgan Freeman, és tavasszal mutatják be az amerikai IMAX mozik. (Talán hozzánk is eljut, ha máshogy nem is, DVD-n biztosan.)

Dr. Birutė Galdikas 1971 óta tanulmányozza az orangutánokat Borneón, ekkor választotta be főemlőskutató csoportjába a híres paleontológus, Louis Leakey. Galdikas eleinte csak megfigyelte az orangutánokat, ám később egyre gyakrabban kerültek hozzá fiatal, elárvult állatok, így kezdett el az ő rehabilitációjukkal foglalkozni. Eredeti vizsgálatai a mai napig zajlanak, így ezek tekinthetők egy emlősfaj leghosszabb folyamatos megfigyelésének.

(A Leakey Angyalaiként is ismert csoport tagja volt még a csimpánzokat kutató Jane Goodall és a gorillákat tanulmányozó Diane Fossey.)

Dr. Daphne Sheldrick a kenyai Tsavo Nemzeti Park alapítójának feleségeként számos elárvult kölyökállatot felnevelt, az ő nevéhez fűződik a szopós elefántok és orrszarvúk táplálására szolgáló tápszer receptjének tökéletesítése. Férje halálát követően a Nairobi Nemzeti Parkban dolgozott, ahol több mint 70 elárvult elefántot nevelt fel, többük csupán pár órás volt, mikor hozzá került. Ma a férjéről elnevezett David Sheldrick Wildlife Trust nevű alapítványt vezeti, s a vadvilág védelmének egyik kiemelkedő alakja Kenyában.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

A sajtóanyag kissé túlzónak tűnt, például ez állt benne: „A Videotorium hazánkban az első oktatási-tudományos videomegosztó multimédia portál, amely innovatív megoldásainak köszönhetően nemzetközi összehasonlításban is az egyik legmodernebb ilyen típusú szolgáltatás.”. Ám mióta megnéztem az oldalt, bátran állíthatom, hogy ez valóban egy színvonalas alkalmazás, ahol élmény tudományos előadásokat nézni.

A http://videotorium.hu/ címen elérhető honlap logikus szerkezetű, könnyű rajta navigálni. A videók az oldal fejlesztője, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF) élő közvetítéseinél megszokott jól látható formában, osztott képernyőn jelennek meg: balra a felvétel, jobbra az előadások diái (ha külön feltöltötték őket). Egy gombnyomással (slidelista) előhívhatjuk az összes diát, és egy-egy diára kattintva ugorhatunk az előadásban (a diák helyét egyébként a felvétel alatti csúszkán apró pontok is jelzik, ezekkel is ugorhatunk). A felvételt megoszthatjuk, a beágyazásához szükséges linket is könnyen kimásolhatjuk. A videolejátszó alatt információkat, adatokat láthatunk az előadásról, amelyhez hozzászólhatunk. Mindezeket lásd például Lovász László előadásánál.

 

Még kellemesebb tapasztalatokat szereztem a keresővel: például a „Facebook” szóra 14 találat (előadás) jelent meg, pontosabban azok a diák, ahol a Facebook szó szerepelt. Ezekre kattintva egyből az előadások megfelelő részéhez ugorhattam.

Az oldalon jelenleg 2460 darab felvétel érhető el, ezek együttes hossza 1107 óra. A feltöltéshez egyszerű és ingyenes regisztráció szükséges, és a rendszerbe be van építve az eduID-szabvány is.

Ajánlom az oldalt a tudományos újságírók, ismeretterjesztők figyelmébe: szakmai önképzésnek is kitűnő, nyelvgyakorlásnak is jó (számos angol nyelvű előadás van fent), az online médiában dolgozók pedig ajánlhatnak belőle előadásokat saját cikkeikhez.

Forrás: Science Communication Blog

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Megtévesztik ellenfeleiket a halak

Címkék: halak, fogasponty, etológia, viselkedés

A halak fel tudják mérni riválisaik másik nemre gyakorolt vonzerejét, és párzási viselkedésüket annak megfelelően alakítják, állítják német biológusok.  A kutatók megállapították, hogy ha a Poecilia mexicana nevű fogasponty hímje konkurensét vonzónak és szexuálisan aktívnak ítéli meg, látványosan elfordul attól a nősténytől, amelyre eredetileg szemet vetett, és egy másikhoz úszik, amelyik valójában egyáltalán nem érdekli. David Bierbach, a frankfurti Goethe Egyetem biológusa szerint ugyanis a hím attól tart, hogy kiszemeltjét elragadják tőle, ezért igyekszik megtéveszteni riválisát. Hasonló viselkedést eddig leginkább főemlősök és magasabb rendű állatok esetében feltételeztek.


Egy Poecilia mexicana

A kísérletek során a kutatók egy hetet hagytak a fogaspontyoknak, hogy megismerjék egymást az akváriumban. Egyes hímeket mindig leválasztottak, hogy egyedülállónak tűnjenek fel, másokat pedig nőstények közelében tartottak, hogy konkurenseik szexuálisan aktívként sorolják be őket.

A természetben is vannak szexuálisan inaktív egyedek, például a betegek, sérültek vagy alultápláltak - ilyen riválisokra vétek lenne energiát pazarolni. Vonzónak elsősorban a nagytestű hímek számítanak, amelyek általában színesebbek is. Ha nagyobb testű, aktív hímek bukkantak fel a közelben, a halak azonnal abbahagyták a kiszemelt nőstény párzóképességének firtatását.

A kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogy milyen halfajokra - egyáltalán állatokra - érvényes az új felfedezés.

Forrás: MTI

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Fény derült a kanadai hódok titkos magánéletére

Címkék: kanadai hód

Miniatűr vízálló kamerák segítségével figyelték meg a kanadai hódok (Castor canadensis) rejtett, hódváron belüli életét a Dél-Illinois-i Egyetem kutatói. A biológusok mostanáig gyakorlatilag csak akkor tudták tanulmányozni a hódokat, amikor a szabadban tartózkodtak, a magánéletükről pedig csak annyit tudtak, hogy mikor mennek be a hódvárba, és mikor hagyják el azt.

Kiderült, hogy a rejtekhelyen töltött idő nagy részét az állatok táplálkozással, alvással és tisztálkodással töltik, valamint hogy az utódnevelésből mindkét szülő egyenlő mértékben kiveszi a részét. A kölykök alvás-ébrenlét ciklusa az emberi csecsemőkéhez hasonlóan alakul, ugyanis egyszerre csak néhány órát alszanak, majd felébrednek. A kifejlett állatok napi ritmusa ezzel szemben a felnőtt emberekéhez hasonló. A szűk tér, a bezártság miatt a kutatók arra számítottak, hogy az állatok között biztos megfigyelnek majd agresszív viselkedést is, ám meglepetésükre erre egyszer sem került sor.

Nézze meg a kicsinyeit szoptató hódot a BBC honlapján!

 

 

Korábban mindössze két vizsgálat irányult arra, hogy rájöjjenek, vajon mi történik a hódvár belsejében. Az egyik esetben kibontották a vár falát, majd egy üveglapot illesztettek oda, hogy azon keresztül figyeljék az állatokat, ám ez valószínűleg befolyásolhatta a hódok természetes viselkedését. A másik kutatás során hallgatózással próbálták eldönteni, mi zajlik odabent.

Komment 0 | Reblog! 0 |
0

Vilmos lett a kis orangután neve

Címkék: orangután, állatkert, állatkölykök

A Fővárosi Állat- és Növénykert illetékes munkatársai Vilmosnak nevezték el a december 9-én, csütörtökön, 15 óra 45 perckor született orangután kölyköt. Bár a név első hallásra talán furcsán csenghet egy Szumátrán őshonos főemlős esetében, a névválasztásnak történelmi okai vannak.

A név természetesen nem a Hohenzollern-ház valamelyik császári tagjára, hanem az Állatkert egyik korábbi orangutánjára utal. Willem – a mostani kicsi nagyapja – 1978-ban született Dortmundban, ám ennek ellenére holland nevet kapott. 1983-tól 2001-ig élt Budapesten, ahol több orangután kölyöknek is nemzőapja volt, és a maga korában a kert egyik legendás lakójának számított. Rá emlékezve választották tehát az állatkerti munkatársak a Vilmos nevet, amely a holland Willem (valamint az angol William és a német Wilhelm) magyar megfelelője. A név előnye, hogy ugyanúgy Vilinek lehet becézni, mint ahogyan annak idején Willemet is hívták a gondozók.

 


Szerző: Bagosi Zoltán/zoobudapest.com

A most három és fél hetes orangután kölyök szépen cseperedik, anyja – tisztes nevén Mengi – példásan gondoskodik róla, pedig a 14 éves nősténynek Vilmos az első kölyke, így saját tapasztalata nem sok van. Ezt-azt azonban elleshetett a másik budapesti orangután nősténytől, hiszen a Jambi nevű állat már április óra gyereket nevel.

A 2010-es esztendőben három emberszabású majom is született a Fővárosi Állat- és Növénykertben: Moira és Vilmos, a két orangután kölyök, valamint Bongo, a januári születésű gorillabébi. Ez igen komoly szaporítási eredménynek számít, hiszen magyarországi állatkertben még sosem volt példa arra, hogy egyetlen évben három emberszabású majom is szülessen.

Komment 1 | Reblog! 0 |
0