nanoHÍREK

Barlangi mentést bemutató kiállítást rendeznek a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai a Szemlő-hegyi-barlang fogadóépületében. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program által finanszírozott program keretében megújul a barlang parkja és fogadóépülete, ahol mesebarlangon kívül interaktív kiállítás, valamint egy 40 férőhelyes vetítőterem is várja a látogatókat 2011 februárjától.

Heten a biológiához kapcsolódó tudományágak területéről, továbbá egy-egy fiatal közgazdász, fizikus és paleontológus részesült magyar tudomány kategóriában az idén negyedik alkalommal kiosztott Junior Prima Díjban.

A szerda esti ceremónián Barabás Orsolya (biokémia), Czeglédi Pál (közgazdaságtan), Hangya Balázs (agykutatás), Kirilly Eszter (gyógyszerészet), Lipinszki Zoltán (molekuláris biológia), Nemes-Incze Péter (fizika), Ősi Attila (paleontológia), Rusai Krisztina (orvostudomány), Szmola Richárd (orvostudomány) és Tóth Judit (enzimológia) vehette át a 7 ezer euróval (1,9 millió forinttal) járó rangos elismerést - közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Junior Prima Díj e kategóriájának társalapítója.

A Prima Primissima Díj sikerének hatására 2007-ben alapították meg a Junior Prima Díjat, melyet hat kategóriában, kategóriánként tíz-tíz, 30 év alatti tehetséges fiatal kap meg minden évben. A kategóriák a magyar tudomány, a magyar sport, a magyar oktatás és köznevelés, a magyar építészet és építőművészet, a magyar zeneművészet és a magyar sajtó.

A magyar tudomány kategóriában a nyerteseket az MFB e célra fölkért bizottsága választotta ki, elismert tudósoktól és kutatási intézményvezetőktől kapott ajánlások alapján.

Legújabb, mindenkit izgalomba hozó könyvében Paul Davies megismertet a Földön kívüli élet keresésének legújabb eredményeivel.

1960. április 8-án egy fiatal amerikai csillagász, Frank Drake a Tau Ceti jelű csillag felé fordított egy rádiótávcsövet, és órákon át hallgatózott, hátha sikerül valamilyen mesterséges eredetű jelet fognia. Ez a szerény kezdet egy világméretű és potenciálisan felmérhetetlen jelentőségű projekt születését jelentette. A SETI – a Földön kívüli értelem keresése angol megfelelőjéből képzett betűszó- a tudomány, a technika, a kaland, a kíváncsiság és az emberiség sorsára vonatkozó merész látomások keveréke. A SETI mindeddig nem tudott eredményt felmutatni. Több millió órát töltöttünk már el hallgatózással, ennek ellenére a csillagászok csak a kísérteties csönddel találták szembe magukat. Paul Davies felteszi a kérdést, mit jelent ez a csönd? Egyedül vagyunk a hatalmas Világegyetemben? Vagy talán ott vannak a Földön kívüliek, csak éppen nem küldenek felénk üzeneteket? Vagy körülvesznek minket az üzenetek, de egyszerűen nem vesszük észre őket? Kidobott pénz és elfecsérelt idő a SETI, vagy folytatnunk kell a keresést, újabb és még érzékenyebb antennákkal? Vagy rossz felé nézünk? És mi történne akkor, ha mégiscsak felfognánk egy jelet? Kellene-e válaszolnunk, és ha igen, akkor hogyan?

A kísérteties csönd elkalauzol a múlt és a jelen közeli találkozásainak világába, előrepillant a jövőbe, megvizsgálja a bolygónkon kialakult szén alapú élet fizikai és kémiai hátterét és felteszi a kérdést, hogy találunk-e valaha valami hasonlót bárhol másutt a Világegyetemben. Paul Davies világszerte elismert fizikus, kozmológus és asztrobiológus az Arizona Állami Egyetemen. A SETI Felfedezés Utáni Teendők Munkacsoportjának elnöke, ha tehát a tudósoknak egyszer majd sikerül rábukkanni a Földön kívüli intelligens életre, akkor Davies elsőként fog értesülni az eseményről. Számos tudományos elismerése és kitüntetése mellett 1995-ben neki ígérték oda a Templeton-díjat, az intellektuális fejlődés előmozdítása elismerésére évente odaítélt legjelentősebb díjat. Több mint húsz könyv szerzője. Az 1992 OG jelű kisbolygó a tiszteletére hivatalosan is a Pauldavies nevet kapta. A kötet a Talentum tudományos könyvtár része.

Forrás: book.hu

November 20-án tartják az 2010-es RobotNapot az ELTE Lágymányosi Campusán. Délelőtt előadások, délután pedig robotbemutatók várják az érdeklődőket. Lesz robot léghajó, robotkéz, menekítő robot és focizó robot is!

A részletes program a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Robotika Szakosztályának honlapján található.

Az előadások a Galileo Webcast honlapján élőben követhetők!

Tizedik alkalommal rendezi meg a Magyar Madártani Egyesület a Tatai Vadlúd Sokadalmat november 27-én az Öreg-tó partján. A tavon minden évben többezer telelő madár gyűlik össze, többségében vadludak, melyek Skandináviából és Szibériából, Hollandia és Németország érintésével érkeznek hazánkba. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg, és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre.

Az érdeklődőket szombat hajnaltól késő estig madarászok várják a tó partján, akik távcsövek és teleszkópok segítségével hozzák közelebb a madarakat. Különböző bemutatók és ismeretterjesztő előadások is lesznek, a legkisebbeket pedig játszóházzal várják. A programokat rossz idő esetén is megtartják a központi rendezvénysátorban!

Részletes program az MME honlapján.

Az internet segítségével úgy is szupernóva felfedezőkké válhatunk, hogy csak a képernyőn vizsgáljuk a távoli galaxisokat. A Galaxy Zoo Supernovae nevű program keretében olyan felvételpárokat hasonlíthatunk össze a monitoron, amelyek ugyanazt a távoli galaxist két eltérő időpontban mutatják. A programban eddig résztvevő 2500 önkéntes 2010 áprilisa és júliusa között 14 ezer szupernóva-jelöltet vizsgált át, és ezek között 93 igazi szupernóvát talált.

Még az ormánya is tisztán kivehető a mindössze három hónapos elefántmagzatnak az alábbi ultrahangos felvételen. A kiselefánt 19 hónappal később, 22 havi vemhesség után született meg a Londonhoz közeli Whipsnade Állatkertben (ahol egykor Gerald Durrell fiatalon állatgondozóként dolgozott). A George névre keresztelt indiai elefánt ma már 6 hónapos, és közel 400 kilogrammot nyom.

A természetfilmek legjobb részei közé tartoznak azok a jelenetek, amelyek egy élőhely növényvilágának hosszabb időtartamú, például évszakos változásait mutatják be néhány másodpercben. Az alábbi kisfilmben megismerhetjük az ilyen jelenetek készítésének trükkjeit, például hogy miként másolják le a helyszínt, és építik újjá a stúdióban, vagy hogyan teszik egymás mellé az utómunkálatok során azokat a növényeket, amelyeket valójában egymástól függetlenül, a homogén kék háttér előtt vettek fel.

A hagyományos állattartás, legeltetés és gyepgazdálkodás visszaszorulásával egyre több ma már védett és fokozottan védett állatfaj élőhelye csökken, illetve szűnik meg. Egyik ilyen védett rágcsálónk az ürge (Spermophilus citellus), amely évtizedekkel ezelőtt általánosan elterjedt faj volt, ám természetes élőhelyük átalakítása miatt állományuk jelentősen lecsökkent. (Előszeretettel telepednek meg azonban reptéri kifutópályákon, ahol sok gondot okoznak, ezért rendszeresen telepítik át az ürgéket a repülőterekről a nemzeti parkokba.)

Az ürge fontos táplálékállata a Sajó-völgyében élő fokozottan védett ragadozómadár fajoknak, ezért a Bükki Nemzeti Parkban egy jelentősen becserjésedett, de az ürgék által még lakott legelőn cserjeirtást végeztek. A munkák során körülbelül 1 hektáros területen történt meg a cserjék kivágása és lehordása, elsősorban azokon a részeken ahol az ürgepopuláció még fennmaradt. E területen a mai napig legeltetés folyik, ezzel biztosítva az élőhely "ürgebarát" kezelését.

Képgaléria a Bükki Nemzeti Park honlapján tekinthető meg.

Forrás: greenfo.hu

A világon majdnem 2 milliárd embert veszélyeztet a malária. A Wellcome Trust oldalán részletesen megismerhetjük a betegség egysejtű kórokozóját és a malária terjedéséért felelős szúnyogok életmódját is. Részletes térképek mutatják be a veszélyeztetett területeket, és azt is megtudhatjuk, miért nincs egyelőre védőoltás a malária ellen.

Ajánlat a rovatból: Térképek is megerősítik a sarlósejtes vérszegénység és a malária elterjedésének kapcsolatát

Fantasztikus képsorozatot készített az a hobbifotós, aki lencsevégre kapott egy bölényt kergető grizzlyt a Yellowstone Nemzeti Park egyik országútján. Alex Wypyszinski azért állt meg az út közepén, hogy a közelben lévő gejzíreket lefényképezze, amikor egyszer csak felbukkant a bölény, mögötte a grizzlyvel. Az állatok rá se hederítettek Wypyszinskire, amikor elrohantak az autó mellett.

A bölény lábain súlyos égési sérülések láthatók, valószínűleg az egyik gejzírnél éghetett meg. A medve végül nem járt sikerrel, és a bölényt pár nappal később a vadőrök szabadították meg a szenvedéstől.

A képek a Field&Stream oldalán érhetők el.

A világszerte ismert főemlőskutató, természetvédő és ENSZ béke nagykövet Dr. Jane Goodall 2010. november 12-13. között ismét Magyarországra látogat.

Dr. Jane Goodall ötven évvel ezelőtt lépett először a Tanganyika-tó partjára, amely ma már a tanzániai Gombe Nemzeti Park területén található. Úttörő kutatása a csimpánzok viselkedése terén számos tudományos felfedezést eredményezett, jövőképe pedig az élővilágért tenni akarók millióinak adott erőt.

"Nehéz elhinni, hogy már ötven év telt el azóta, hogy elkezdtem tanulmányozni a Gombe-i csimpánzokat” - mondja Dr. Goodall. “A fél évszázad alatt felfedezett elképesztő eredmények segítettek újragondolni helyünket a természet világában, és mindezen eredmények közül a legcsodálatosabb, hogy leginkább a csimpánzok tanítottak minket. Várakozással tekintek a következő fél évszázadra is."

2010. november 12-13. között a Pécsi Tudományegyetem meghívására Dr. Jane Goodall Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában ünnepli a fél évszázados évfordulót. A két nap során Dr. Goodall nyilvános előadást tart, és bemutatja legújabb, már magyarul is olvasható  „Nálatok laknak még állatok?” című könyvét, valamint a „Jane’s journey” című filmet, amely évi 300 napos utazásainak történetét örökíti meg Angelina Jolie szereplésével.

Részletek a látogatásról a magyar Jane Goodall Intézet honlapján.

Nemrég vita indult a Gliese 581g jelű planétáról, amelynek felszínén elvileg stabilan létezhet folyékony víz. Bár még nem egyértelmű a bolygó léte vagy hiánya, meteorológiai modelleket futtatak rá, miként festhet légköre - hiszen egyik oldalát állandó fény, másikat állandó sötétség borítja. Az eredmények alapján az "alkony zónában" lehet lakható az égitest, ott is két hatalmas, stabil légörvény térsége biztosítana ideális feltételeket.

Forrás: Wired

A Budapest Science Meetup azért jött létre, hogy legyen egy hely, ahol kutatók mesélhetnek tudományról, nem csak (sőt, főleg nem) szakmabelieknek. Minden egyes meetupon a meghívott előadók röviden szólnak új eredményeikről, távlati terveikről, vagy éppen aktuális tudományos érdekességekről.

Tudományfilozófiától elektronikáig, mikrobiológiától csillagászatig minden terítékre kerül. Az előadásokat követő beszélgetéseken konkrét kutatásokról, kutatói létről vagy bármilyen, a tudományhoz akár csak lazán kapcsolódó témáról is szó eshet, csak rajtatok múlik.

A novemberi meetup programja:

Orgel Csilla: Gleccserek a Marson

ELTE Földrajz- Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Az 1970-es években a Mars közepes szélességein olyan alakzatokat véltek felfedezni a szakemberek, mint amilyenek a Földön glaciális és periglaciális környezetekben fordulnak elő. Ma már tudjuk róluk, hogy törmelékkel fedett egykori gleccserek maradványairól van szó. Jelenlétük a Vörös Bolygón bekövetkezett többszörös eljegesedési fázisokra vezethető vissza. Felszínükön megjelenő kriokarsztos mintázatok eltérőek az égitest különböző területein. Érdekes kutatási területe ez a geológiának, klimatológiának és az asztrobiológiának egyaránt.

Dr. Galántai Zoltán, Túri Anikó: Szex, házaság, párkapocslatok a jövőben

A házasság és a szex is meg fog változni, mint minden más. És hogy hogyan? Ami a párkapcsolatokat illeti, már most látszanak jelei, hogy a 21. században talán nem is lesz olyan stabil, és biztosan egészen máshova fognak esni a hangsúlyok. Talán nem fogunk folyamatosan együtt élni Vele. Talán még kevésbé fog egy életre szólni, és talán nem is csak férfiakra vagy nőkre leszünk féltékenyek, hanem robotokra is (bármennyire furcsán hangozzék is ez most).

Mint jövőkutatók (és mint férfiak és nők) úgy gondoljuk, kevés ennél izgalmasabb téma van.

Vashegyi Ildikó: Trópusi esőerdők növénytársulásainak vizsgálata

Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet - Növényi Molekuláris Biológia Osztály

Az előadásban sor kerül a trópusi erdők lombkoronaszintjeiben kialakuló, speciális növénytársulások ökofiziológiai vizsgálatának bemutatására. Miért érdemes, hogyan lehet 40-60 méter magas óriásfákat vizsgálni? Mire lehet az ilyen kutatásokból következtetni? Guatemalában többféle erdőtípus megtalálható, a prezentáció során a hegyvidéki köderdőkről és a síkvidéki, másodlagos trópusi erdőkről lrsz szó. A köderdő egy érintetlen, kekchi indiánok által lakott hegyen található, a Biotopo del Quetzal nevű természetvédelmi területen. A síkvidéki trópusi erdő az El Mirador nevű régészeti lelőhelyen terül el. Itt volt a maja civilizáció preklasszikus korának legnagyobb városa, amit Kr.u. 50-ben hagytak el a lakók, utána kezdett visszaerdősödni.

Dóczi Róbert: Molekuláris növényi stresszadaptáció, avagy mit csinál a bajban, aki nem tud elfutni?

MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár, Növényi Sejtbiológiai Osztály

A növényi eredetű termékekre egyre nagyobb igény jelentkezik, újabban már fosziliamentes üzemanyagként is, miközben a művelhető földterület folyamatosan csökken. Ezért a növényi ellenállóképesség megértése egyre szükségszerűbbé válik.

A növények helyhezkötött életmódjuk miatt kénytelenek az őket érő környezeti stresszhatásokhoz  genetikailag kódolt védekezőmechanizmusok összehangolt működtetésével alkalmazkodni. A környezeti ingereket érzékelő receptormolekulák kémiai természetű változások láncolatait indítják el a sejtben, amelyek közül a legfontosabb a jelátviteli fehérjék foszforilációja, amely a fehérjeműködés „kapcsolószerű” szabályozását teszi lehetővé. A molekuláris jelátviteli pályákon keresztül a sejtmagba eljuttatott ingerek a génműködés (vagyis az egyes génekről keletkező fehérjék mennyiségének) megfelelő változásait eredményezik. Az egymást dominóelv szerint foszforiláló fehérjék kaszkádszerű láncolatából álló jelátviteli utak széles körben elterjedtek az élővilágban, és központi szerepet játszanak a növényi stresszadaptációban is.

A Budapest Science Meetup blogjában elérhetőek a korábbi előadásokról készült videók és diák is.

Egy angol nyelvű honlapon számos adat kitöltésével meglehetősen jó statisztikai becslést lehet kapni várható élettartamunkról. A teszt többek közt rákérdez az aktuális életkorra, a rokonok élettartamára, a különböző rizikófaktorokra (szívbetegségben, rákban elhunyt rokonok, dohányzás, alkoholfogyasztás, munkahelyi és egyéb stresszhatások), az aktuális betegségekre (például cukorbaj, magas vérnyomás) és még sok élettartamot befolyásoló tényezőre. A teszt az egyes országok jellemzőit is figyelembe veszi.

.

Műalkotásokat idéznek azok az agyi szöveteket, sejteket ábrázoló képek, melyeket Carl E. Schoonover gyűjtött össze Portraits of the Mind című könyvében. Az albumban 70 kép látható, Camillo Golgi 1875-ben készült rajzaitól kezdve az immunhisztokémiai eljárásokkal megfestett fényképeken át a pásztázó elektronmikroszkóppal készült részletes, sejtszintű felvételekig.

A New Scientist galériáját a könyvről ide kattintva nézheti meg.

Trópusi gyümölcsök és zöldségek piactere is várja az érdeklődőket november 12. és 14. között az ELTE Füvészkertben Budapesten. A trópusi piactéren a látogatók megkóstolhatják, majd megvásárolhatják a legízletesebb, legkülönlegesebb trópusi gyümölcsöket és zöldségeket, valamint szakvezetővel járhatják be a Pálmaházat és a Füvészkertet. A gyerekek kókuszdióért mászhatnak, növény- és gyümölcsfelismerő versenyen mérhetik össze tudásukat, kézműves foglalkozásokon vehetnek részt.

A belépőjegy a felnőtteknek 800 forint, a kedvezményes belépő (diák, nyugdíjas) 400 forint. További információkat a Füvészkert és a Kertészeti Technológiai Intézet oldalain olvashatnak.

A lábasfejűek (polipok, tintahalak, kalmárok) az álcázás nagymesterei az állatok között. A környezethez való alkalmazkodást a bőrükben lévő, pigmenttartalmú színsejtek (kromatofórák) segítik. Az állatok idegi vezérléssel képesek összehúzni és kitágítani a színsejtjeiket, és ily módon megváltoztatni a bőrük színét. A kromatofórák még az elpusztult állatban is működőképesek egy ideig. A videón egy felboncolt kalmár (Loligo pealeii) kültakarójának részlete látható mikroszkóp alatt a még működő, összehúzódó és kitáguló színsejtekkel.

.

A Világegyetemet felépítő anyag nagyobb részét közvetlenül nem lehet megfigyelni. Sok közvetett megfigyelés és elméleti okfejtés utal azonban a feltehetőleg gyengén kölcsönható, egzotikus részecskék létezésére. A láthatatlan tömeget nem pillanthatjuk meg, azonban nyoma sokfelé felfedezhető, és alapvető szerepet játszik az Univerzum nagyléptékű szerkezetének kialakulásában. Egy friss képsorozat látványosan mutatja be ezt az egyébként láthatatlan világot, hogy hol és milyen formában akadhatunk a nyomára.

Számtalan vizsgálatban elemezték már, hogyan vadásznak a denevérek echolokációval (visszavert hang segítségével), ám azt még sosem tanulmányozták, hogyan ismerik fel a teljesen lapos felületeket, például a vízfelszínt. A német Max Planck Intézet két kutatója, Stefan Greif és Björn Siemers vad denevéreket fogott be Bulgáriában, melyeket egy tágas és sötét vizsgálati szobába helyeztek el. A szoba homokos padlójára egy teljesen sima és egy mintás fémlapot tettek, és megállapították, hogy a denevérek a sima fémlapot víznek érzékelik, ugyanis megpróbáltak inni belőle.

A Nature videója a fémlapot nyalogató denevérekről

A denevér által kibocsátott hangok nagyobb része a vízfelszínről nem jut vissza az állathoz, ugyanakkor egy kis része merőlegesen eléri a vizet, és rögtön vissza is verődik. Ugyanez figyelhető meg a tükröződő fémlapok esetében is, ezért keverhetik azt össze a denevérek a vízzel.

A kutatók a vizsgálatokat olyan fiatal denevéreken is elvégezték, amelyek még sosem találkoztak tavakkal. Ezek az állatok is ugyanúgy megnyalták a fémlapot, így a szakemberek arra következtetnek, hogy a vízfelszín felismerése nem tanult, hanem genetikailag kódolt a denevérekben.

Forrás: Nature Communication

A fiatal magyar természetfotós a Veiola Environnement Wildlife Photographer of the Year fődíja után a naturArt Magyar Természetfotósok Szövetségének első díját is elnyerte Árnyjáték című felvételével, és őt választották az év természetfotósává is.

A versenyre idén 227 pályázó összesen 3996 felvétellel nevezett. Az Eifert János fotóművész vezette zsűri ezek közül választotta ki azt a 112-t, amelyek már láthatók a Magyar Természettudományi Múzeumban. A pályázaton 12 kategóriában osztottak ki díjakat.

Az összes nevezett kép megtekinthető a Fotoklikk oldalán, beszámoló a díjátadóról pedig a Greenfon olvasható.

Összeengedték a Fővárosi Állat- és Növénykert két új elefántját. A tízéves Assam tavaly, a kilencéves Angele pedig néhány hete érkezett Budapestre. A két állatot azzal a céllal szerezte be az Állatkert, hogy később közös utódjuk szülessen. A gondozók az elmúlt hetekben fokozatosan ismertették össze őket, és mostanra a nappalokat már együtt töltik a kifutóban. Láthatóan mindkét állat jól érzi magát jövendőbelije társaságában, így várhatóan nem lesz akadálya a párzásnak sem.

Korábbi képek a kifutóval ismerkedő Angeléről az Állatkert honlapján.

Számíthatunk néhány érdekes eseményre novemberben is.