A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Újabb orangután kölyök született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A városligeti intézményben látható szumátrai orangutánoknál – tízesztendős szünet után – tavasszal már napvilágot látott egy utód. Az április 4-én világra jött Moira nevű apróságnak most féltestvére született, azonos apától, de természetesen egy másik anyaállattól, hiszen egy nőstény orangutánnál általában hét-nyolc év is eltelik két ellés között.
A most született kölyök világra jövetelére december 9-én csütörtökön, 15 óra 45 perckor került sor. Menginek, a 14 esztendős, budapesti születésű anyaállatnak ez az első kölyke, de szemmel láthatóan nem okoz neki gondot az utód gondozása, felnevelése. Mi több, annyira ölelgeti és védelmezi, hogy jelenleg nemcsak a látogatók, hanem az állatkerti szakemberek is alig-alig láthatnak valamit a rendszerint „anyai takarásban” lévő apróságból. Az állatgondozóknak azért sikerült alaposabban is megfigyelni az állatot, és ennek alapján úgy tűnik, hogy hím ivarú kölyökről van szó. Nevet azonban eddig még nem kapott. Ahogyan az Állatkert más állatait, természetesen az újszülött orangutánt is örökbe lehet fogadni jelképesen.
A kölyök apja, Chuij egyébként eredetileg Hamburgban látta meg a napvilágot 1996-ban, és 2004 óta tagja a budapesti csapatnak.
A kicsi napjait egyelőre az evés és az alvás tölti ki, s ezt a tevékenységet folyamatosan anyja vörösesbarna szőrzetébe csimpaszkodva végzi. Az első napokban lényegében semmit sem lehetett látni belőle, főleg, mivel Mengi nagyon fáradt volt, és ezért inkább a közönség szemei elől elrejtett elkülönítőben tartózkodott. Némi szerencsével azonban most már meg lehet pillantani az újszülöttet. Idősebb féltestvérétől nemcsak sokkal kisebb méretei különböztetik meg, hanem az is, hogy szünet nélkül az anyján csimpaszkodik.
Képek a kölyökről az állatkert honlapján láthatók.
Az Európai Űrügynökség (ESA) olyan szoftvert publikált, amelynek segítségével az érdeklődők megnézhetik, hogyan festett csillagunk a múltban, és milyen jelenségek zajlottak felszínén, légkörében. A JHelioviewer nevű programban több mint egymillió, az elmúlt 15 évben készült kép közül válogathatunk, amelyeket a SOHO és az SDO jelű űrszonda készített csillagunkról.
További informácók a http://www.helioviewer.org/ oldalon találhatók, ahol online felületen is böngészhetünk a fotók között.
Az időjárás miatt a Geminidákból sem láttunk szinte semmit, nem úgy, mint például az Abisko Nemzeti Parkban Svédországban, ahol óránként 20-40 meteorról számoltak be, ráadásul pazar sarkifény-függönyök adták hozzájuk a díszletet. Irigykedve csorog a nyálunk, miközben azitt készült fotókat nézegetjük, eggyszerre két csodás természeti jelenségről.
További képek szerte a világból, egy folyamatosan bővülő oldalon itt láthatók.
A Magyar Madártani Egyesület Gömör-tornai helyi csoportja az évet egy vidám kirándulással zárja december 18-án, amelynek során Aggtelek és Jósvafő között a sárga turistajelzésen haladva „karácsonyi ajándékként” téli madáreleséget helyeznek ki a madarak számára. Útközben távcsöves madármegfigyelés keretében lesik meg a felbukkanó madárvendégeket és az áttelelő madarakat. Jósvafőre érkezve egy forró tea vagy forralt bor mellett melegednek fel a Kúria Oktatóközpontban.
Találkozó 10 órakor az aggteleki templomtorony előtt.
A kínai kutatóknak néhány hete a Kínai Nagy Tűzfallal kell megküzdeniük, ha el szeretnék érni a Nobel-díj hivatalos honlapját. Az oldalt nem sokkal azután tiltották le, hogy 2010-ben a Nobel-békedíjat a börtönben ülő Liu Hsziao-po kínai ellenzéki és emberi jogi aktivistának ítélték.
A díjátadó ceremóniát a napokban tartották, de a kínai kormány se Liunak, se a családtagjainak nem engedélyezte a részvételt.
Mint arról új összeállításunkban részletesen olvashatnak, egyre több kutató szerint igen gyenge lábakon áll az a Science-cikk, amely a foszfor helyett arzént használó baktérium felfedezését írja le. A szakmai kommentárok szerint még nagyobb probléma, hogy a tanulmány erős állításai körül nagy felhajtást csapott a NASA, ami sokat árthat a tudománynak.
Az eset tudománykommunikációs szempontból is érdekes. A bejelentéssel kapcsolatban nagy volt a várakozás, majd a zavar a média és a nagyközönség körében is. Nyilvánvaló, hogy a tudományos újságírók a Science magazint hiteles forrásnak tekintik, és az is, hogy közülük kevesen rendelkeznek mikrobiológus diplomával. Én tanultam biológiát az ELTE-n, de bevallom, nem elemeztem a Science jobbára adatok halmazából álló cikkét, ehelyett annak következtetéseire koncentráltam. Ezek alapján pedig jogosan éreztem úgy, hogy ez az év tudományos felfedezése, hiszen alapvető építőelem cseréjére még nem volt példa DNS-ben.
A nagyközönség egy része így is csalódott volt, mert legalábbis az első Földön kívüli élőlény felfedezésének bejelentését várta. Néhány óra alatt azonban megbarátkoztak a baktériummal, amelyre aztán sok helyen csak „arzénlényként” hivatkoztak a közösségi médiában.
Ismét bebizonyosodott az is, hogy az embargót ilyen fontosságú tudományterületen nem lehet megtartani. Bár a NASA csak december 2-án este akarta bejelenteni a felfedezést, a Science-cikk embargójának feloldásával egyszerre, több internetes oldalon kiszivárgott a hír vagy annak egy-egy eleme. Végül is a Gizmodo.com cikke indította el azt a lavinát, amelynek következtében az információ rohamosan terjedni kezdett december 2-án délután, így magyar idő szerint 18 óra 18 perckor a Science feloldotta a cikk embargóját (ha egyszer valaki már megtöri az embargót, akkor szabad az információ).
A tudomány népszerűsítése miatt is csak remélni lehet, hogy a kutatócsoport helyrerakja a dolgokat, és rövidesen előáll az állításokat valóban meggyőzően bizonyító adatokkal.
Több száz szarvasra adnak Norvégiában láthatósági mellényt, hogy ezzel védjék az állatokat a gázolásoktól az ország sarkvidéki, teljes téli sötétségbe burkolózó vidékén. A különleges állatvédelmi akciótól azt remélik, hogy sikerül jelentősen csökkenteni a gázolások számát.
Az ottani útfelügyelet által kezdeményezett ötlet révén talán csökken a járművek és a szarvasfélék közötti találkozások száma azáltal, hogy az utóbbiak jobban láthatók lesznek az autósok számára. Ezek az ütközések igen gyakoriak Norvégiában, az útfelügyelet szerint évente mintegy ötszáz szarvas pusztul el "autóbalesetben" - csakúgy, mint Finnország északi vidékén.
Az egyelőre még csak kísérleti norvég program keretében kétezer szarvast bújtatnak láthatósági mellénybe.
A Michigan Állami Egyetem Madárhang Központja (Avian Vocalization Center - AVoCet) lehetővé tette, hogy az érdeklődők ingyen letölthessék az adatbázisukból a világ minden tájáról összegyűjtött madárhangokat. A gyűjtemény jelenleg több mint 10 200 felvételt tartalmaz, 45 országban élő közel 3200 fajtól. Sok madárnak, például a kardinálispintyeknek több helyi „dialektusát” is meg lehet hallgatni. A hangfelvételek mellett a szonogramok (a hangok látható ábrázolása) és a madarak fotói is elérhetők az oldalon.
A Miskolci Állatkert Trópusi-házában két állatfaj utódait is láthatják az állatkert látogatói, amelyek pontosan egy hónap eltéréssel jöttek a világra. Október másodikán a szurikáták gyarapodtak, míg november másodikán az arany aguti csapatban született három kölyök.
A szurikáták(Suricata suricatta) Dél-Afrika száraz, félsivatagos területin honos kisragadozók. Az állatrendszertanban elfoglalt helyük ellenére jelentős mennyiségű növényi táplálékot is fogyasztanak. A szurikáták csapatában érdekes, és az állatvilágban igen ritka tanulási, illetve oktatási folyamatot is megfigyeltek már. Míg a legtöbb állat utóda a felnőtt egyedeket figyelve, passzív módon sajátítja el a túléléshez szükséges fortélyokat, addig a szurikáták esetében a felnőtt állatok aktívan tanítják a kölyköket arra, hogy hogyan bánjanak el egy mérges pókkal vagy skorpióval.
A Miskolci Állatkertben természetesen nem kell nekik ilyen veszélyes prédát zsákmányolniuk. Ugyanakkor ahhoz, hogy a jövőben megfelelően be tudjanak illeszkedni egy szurikátacsapatba, az állatkerti szurikátakölyköknek is sokat kell tanulniuk a társas életről. Így már most megfigyelhető, amint a kölyök az őrszemekhez hasonlóan két hátsó lábára egyenesedik, és így próbálja meg kémlelni környezetét. A kölyök nyugalma érdekében az első hetekben nem lehetett őket látni, most azonban már az állatkert látogatói is megtekinthetik az egyre játékosabbá váló apróságot anyja társaságában a Trópusi-házban.
Az arany agutik(Dasyprocta leporina) idén már két kölyköt is felneveltek Miskolcon. Most azonban egyszerre három újszülöttel gyarapodott az egyre népesebbé váló család.
Az agutik Dél-Amerika északkeleti esőerdeiben gyakran követik a fákon vándorló majomcsapatokat, és az általuk lehullajtott gyümölcsöket fogyasztják. Éppen ezért a Miskolci Állatkertben is egy hasonló életközösségben lehet megfigyelni ezt a viszonylag nagytestű rágcsálófajt, férőhelyüket ugyanis mókusmajmokkal osztják meg. A három kölyök életük első heteiben többnyire a biztonságot jelentő odúban töltötték idejük nagy részét, ám most már egyre gyakrabban lehet ezen kívül is megfigyelni őket, amint felfedezik a Trópusi-házban lévő helyüket.
Barlangi mentést bemutató kiállítást rendeznek a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai a Szemlő-hegyi-barlang fogadóépületében. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program által finanszírozott program keretében megújul a barlang parkja és fogadóépülete, ahol mesebarlangon kívül interaktív kiállítás, valamint egy 40 férőhelyes vetítőterem is várja a látogatókat 2011 februárjától.
Heten a biológiához kapcsolódó tudományágak területéről, továbbá egy-egy fiatal közgazdász, fizikus és paleontológus részesült magyar tudomány kategóriában az idén negyedik alkalommal kiosztott Junior Prima Díjban.
A szerda esti ceremónián Barabás Orsolya (biokémia), Czeglédi Pál (közgazdaságtan), Hangya Balázs (agykutatás), Kirilly Eszter (gyógyszerészet), Lipinszki Zoltán (molekuláris biológia), Nemes-Incze Péter (fizika), Ősi Attila (paleontológia), Rusai Krisztina (orvostudomány), Szmola Richárd (orvostudomány) és Tóth Judit (enzimológia) vehette át a 7 ezer euróval (1,9 millió forinttal) járó rangos elismerést - közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Junior Prima Díj e kategóriájának társalapítója.
A Prima Primissima Díj sikerének hatására 2007-ben alapították meg a Junior Prima Díjat, melyet hat kategóriában, kategóriánként tíz-tíz, 30 év alatti tehetséges fiatal kap meg minden évben. A kategóriák a magyar tudomány, a magyar sport, a magyar oktatás és köznevelés, a magyar építészet és építőművészet, a magyar zeneművészet és a magyar sajtó.
A magyar tudomány kategóriában a nyerteseket az MFB e célra fölkért bizottsága választotta ki, elismert tudósoktól és kutatási intézményvezetőktől kapott ajánlások alapján.
Legújabb, mindenkit izgalomba hozó könyvében Paul Davies megismertet a Földön kívüli élet keresésének legújabb eredményeivel.
1960. április 8-án egy fiatal amerikai csillagász, Frank Drake a Tau Ceti jelű csillag felé fordított egy rádiótávcsövet, és órákon át hallgatózott, hátha sikerül valamilyen mesterséges eredetű jelet fognia. Ez a szerény kezdet egy világméretű és potenciálisan felmérhetetlen jelentőségű projekt születését jelentette. A SETI – a Földön kívüli értelem keresése angol megfelelőjéből képzett betűszó- a tudomány, a technika, a kaland, a kíváncsiság és az emberiség sorsára vonatkozó merész látomások keveréke. A SETI mindeddig nem tudott eredményt felmutatni. Több millió órát töltöttünk már el hallgatózással, ennek ellenére a csillagászok csak a kísérteties csönddel találták szembe magukat. Paul Davies felteszi a kérdést, mit jelent ez a csönd? Egyedül vagyunk a hatalmas Világegyetemben? Vagy talán ott vannak a Földön kívüliek, csak éppen nem küldenek felénk üzeneteket? Vagy körülvesznek minket az üzenetek, de egyszerűen nem vesszük észre őket? Kidobott pénz és elfecsérelt idő a SETI, vagy folytatnunk kell a keresést, újabb és még érzékenyebb antennákkal? Vagy rossz felé nézünk? És mi történne akkor, ha mégiscsak felfognánk egy jelet? Kellene-e válaszolnunk, és ha igen, akkor hogyan?
A kísérteties csönd elkalauzol a múlt és a jelen közeli találkozásainak világába, előrepillant a jövőbe, megvizsgálja a bolygónkon kialakult szén alapú élet fizikai és kémiai hátterét és felteszi a kérdést, hogy találunk-e valaha valami hasonlót bárhol másutt a Világegyetemben. Paul Davies világszerte elismert fizikus, kozmológus és asztrobiológus az Arizona Állami Egyetemen. A SETI Felfedezés Utáni Teendők Munkacsoportjának elnöke, ha tehát a tudósoknak egyszer majd sikerül rábukkanni a Földön kívüli intelligens életre, akkor Davies elsőként fog értesülni az eseményről. Számos tudományos elismerése és kitüntetése mellett 1995-ben neki ígérték oda a Templeton-díjat, az intellektuális fejlődés előmozdítása elismerésére évente odaítélt legjelentősebb díjat. Több mint húsz könyv szerzője. Az 1992 OG jelű kisbolygó a tiszteletére hivatalosan is a Pauldavies nevet kapta. A kötet a Talentum tudományos könyvtár része.
November 20-án tartják az 2010-es RobotNapot az ELTE Lágymányosi Campusán. Délelőtt előadások, délután pedig robotbemutatók várják az érdeklődőket. Lesz robot léghajó, robotkéz, menekítő robot és focizó robot is!
A részletes program a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Robotika Szakosztályának honlapján található.
Tizedik alkalommal rendezi meg a Magyar Madártani Egyesület a Tatai Vadlúd Sokadalmat november 27-én az Öreg-tó partján. A tavon minden évben többezer telelő madár gyűlik össze, többségében vadludak, melyek Skandináviából és Szibériából, Hollandia és Németország érintésével érkeznek hazánkba. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg, és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre.
Az érdeklődőket szombat hajnaltól késő estig madarászok várják a tó partján, akik távcsövek és teleszkópok segítségével hozzák közelebb a madarakat. Különböző bemutatók és ismeretterjesztő előadások is lesznek, a legkisebbeket pedig játszóházzal várják. A programokat rossz idő esetén is megtartják a központi rendezvénysátorban!
Az internet segítségével úgy is szupernóva felfedezőkké válhatunk, hogy csak a képernyőn vizsgáljuk a távoli galaxisokat. A Galaxy Zoo Supernovaenevű program keretében olyan felvételpárokat hasonlíthatunk össze a monitoron, amelyek ugyanazt a távoli galaxist két eltérő időpontban mutatják. A programban eddig résztvevő 2500 önkéntes 2010 áprilisa és júliusa között 14 ezer szupernóva-jelöltet vizsgált át, és ezek között 93 igazi szupernóvát talált.
Még az ormánya is tisztán kivehető a mindössze három hónapos elefántmagzatnak az alábbi ultrahangos felvételen. A kiselefánt 19 hónappal később, 22 havi vemhesség után született meg a Londonhoz közeli Whipsnade Állatkertben (ahol egykor Gerald Durrell fiatalon állatgondozóként dolgozott). A George névre keresztelt indiai elefánt ma már 6 hónapos, és közel 400 kilogrammot nyom.
A természetfilmek legjobb részei közé tartoznak azok a jelenetek, amelyek egy élőhely növényvilágának hosszabb időtartamú, például évszakos változásait mutatják be néhány másodpercben. Az alábbi kisfilmben megismerhetjük az ilyen jelenetek készítésének trükkjeit, például hogy miként másolják le a helyszínt, és építik újjá a stúdióban, vagy hogyan teszik egymás mellé az utómunkálatok során azokat a növényeket, amelyeket valójában egymástól függetlenül, a homogén kék háttér előtt vettek fel.
A hagyományos állattartás, legeltetés és gyepgazdálkodás visszaszorulásával egyre több ma már védett és fokozottan védett állatfaj élőhelye csökken, illetve szűnik meg. Egyik ilyen védett rágcsálónk az ürge (Spermophilus citellus), amely évtizedekkel ezelőtt általánosan elterjedt faj volt, ám természetes élőhelyük átalakítása miatt állományuk jelentősen lecsökkent. (Előszeretettel telepednek meg azonban reptéri kifutópályákon, ahol sok gondot okoznak, ezért rendszeresen telepítik át az ürgéket a repülőterekről a nemzeti parkokba.)
Az ürge fontos táplálékállata a Sajó-völgyében élő fokozottan védett ragadozómadár fajoknak, ezért a Bükki Nemzeti Parkban egy jelentősen becserjésedett, de az ürgék által még lakott legelőn cserjeirtást végeztek. A munkák során körülbelül 1 hektáros területen történt meg a cserjék kivágása és lehordása, elsősorban azokon a részeken ahol az ürgepopuláció még fennmaradt. E területen a mai napig legeltetés folyik, ezzel biztosítva az élőhely "ürgebarát" kezelését.
A világon majdnem 2 milliárd embert veszélyeztet a malária. A Wellcome Trust oldalán részletesen megismerhetjük a betegség egysejtű kórokozóját és a malária terjedéséért felelős szúnyogok életmódját is. Részletes térképek mutatják be a veszélyeztetett területeket, és azt is megtudhatjuk, miért nincs egyelőre védőoltás a malária ellen.
Fantasztikus képsorozatot készített az a hobbifotós, aki lencsevégre kapott egy bölényt kergető grizzlyt a Yellowstone Nemzeti Park egyik országútján. Alex Wypyszinski azért állt meg az út közepén, hogy a közelben lévő gejzíreket lefényképezze, amikor egyszer csak felbukkant a bölény, mögötte a grizzlyvel. Az állatok rá se hederítettek Wypyszinskire, amikor elrohantak az autó mellett.
A bölény lábain súlyos égési sérülések láthatók, valószínűleg az egyik gejzírnél éghetett meg. A medve végül nem járt sikerrel, és a bölényt pár nappal később a vadőrök szabadították meg a szenvedéstől.
A világszerte ismert főemlőskutató, természetvédő és ENSZ béke nagykövet Dr. Jane Goodall 2010. november 12-13. között ismét Magyarországra látogat.
Dr. Jane Goodall ötven évvel ezelőtt lépett először a Tanganyika-tó partjára, amely ma már a tanzániai Gombe Nemzeti Park területén található. Úttörő kutatása a csimpánzok viselkedése terén számos tudományos felfedezést eredményezett, jövőképe pedig az élővilágért tenni akarók millióinak adott erőt.
"Nehéz elhinni, hogy már ötven év telt el azóta, hogy elkezdtem tanulmányozni a Gombe-i csimpánzokat” - mondja Dr. Goodall. “A fél évszázad alatt felfedezett elképesztő eredmények segítettek újragondolni helyünket a természet világában, és mindezen eredmények közül a legcsodálatosabb, hogy leginkább a csimpánzok tanítottak minket. Várakozással tekintek a következő fél évszázadra is."
2010. november 12-13. között a Pécsi Tudományegyetem meghívására Dr. Jane Goodall Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában ünnepli a fél évszázados évfordulót. A két nap során Dr. Goodall nyilvános előadást tart, és bemutatja legújabb, már magyarul is olvasható „Nálatok laknak még állatok?” című könyvét, valamint a „Jane’s journey” című filmet, amely évi 300 napos utazásainak történetét örökíti meg Angelina Jolie szereplésével.
Részletek a látogatásról a magyar Jane Goodall Intézet honlapján.
Nemrég vita indult a Gliese 581g jelű planétáról, amelynek felszínén elvileg stabilan létezhet folyékony víz. Bár még nem egyértelmű a bolygó léte vagy hiánya, meteorológiai modelleket futtatak rá, miként festhet légköre - hiszen egyik oldalát állandó fény, másikat állandó sötétség borítja. Az eredmények alapján az "alkony zónában" lehet lakható az égitest, ott is két hatalmas, stabil légörvény térsége biztosítana ideális feltételeket.
A Budapest Science Meetup azért jött létre, hogy legyen egy hely, ahol kutatók mesélhetnek tudományról, nem csak (sőt, főleg nem) szakmabelieknek. Minden egyes meetupon a meghívott előadók röviden szólnak új eredményeikről, távlati terveikről, vagy éppen aktuális tudományos érdekességekről.
Tudományfilozófiától elektronikáig, mikrobiológiától csillagászatig minden terítékre kerül. Az előadásokat követő beszélgetéseken konkrét kutatásokról, kutatói létről vagy bármilyen, a tudományhoz akár csak lazán kapcsolódó témáról is szó eshet, csak rajtatok múlik.
A novemberi meetup programja:
Orgel Csilla: Gleccserek a Marson
ELTE Földrajz- Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
Az 1970-es években a Mars közepes szélességein olyan alakzatokat véltek felfedezni a szakemberek, mint amilyenek a Földön glaciális és periglaciális környezetekben fordulnak elő. Ma már tudjuk róluk, hogy törmelékkel fedett egykori gleccserek maradványairól van szó. Jelenlétük a Vörös Bolygón bekövetkezett többszörös eljegesedési fázisokra vezethető vissza. Felszínükön megjelenő kriokarsztos mintázatok eltérőek az égitest különböző területein. Érdekes kutatási területe ez a geológiának, klimatológiának és az asztrobiológiának egyaránt.
Dr. Galántai Zoltán, Túri Anikó: Szex, házaság, párkapocslatok a jövőben
A házasság és a szex is meg fog változni, mint minden más. És hogy hogyan? Ami a párkapcsolatokat illeti, már most látszanak jelei, hogy a 21. században talán nem is lesz olyan stabil, és biztosan egészen máshova fognak esni a hangsúlyok. Talán nem fogunk folyamatosan együtt élni Vele. Talán még kevésbé fog egy életre szólni, és talán nem is csak férfiakra vagy nőkre leszünk féltékenyek, hanem robotokra is (bármennyire furcsán hangozzék is ez most).
Mint jövőkutatók (és mint férfiak és nők) úgy gondoljuk, kevés ennél izgalmasabb téma van.
Vashegyi Ildikó: Trópusi esőerdők növénytársulásainak vizsgálata
Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet - Növényi Molekuláris Biológia Osztály
Az előadásban sor kerül a trópusi erdők lombkoronaszintjeiben kialakuló, speciális növénytársulások ökofiziológiai vizsgálatának bemutatására. Miért érdemes, hogyan lehet 40-60 méter magas óriásfákat vizsgálni? Mire lehet az ilyen kutatásokból következtetni? Guatemalában többféle erdőtípus megtalálható, a prezentáció során a hegyvidéki köderdőkről és a síkvidéki, másodlagos trópusi erdőkről lrsz szó. A köderdő egy érintetlen, kekchi indiánok által lakott hegyen található, a Biotopo del Quetzal nevű természetvédelmi területen. A síkvidéki trópusi erdő az El Mirador nevű régészeti lelőhelyen terül el. Itt volt a maja civilizáció preklasszikus korának legnagyobb városa, amit Kr.u. 50-ben hagytak el a lakók, utána kezdett visszaerdősödni.
Dóczi Róbert: Molekuláris növényi stresszadaptáció, avagy mit csinál a bajban, aki nem tud elfutni?
MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár, Növényi Sejtbiológiai Osztály
A növényi eredetű termékekre egyre nagyobb igény jelentkezik, újabban már fosziliamentes üzemanyagként is, miközben a művelhető földterület folyamatosan csökken. Ezért a növényi ellenállóképesség megértése egyre szükségszerűbbé válik.
A növények helyhezkötött életmódjuk miatt kénytelenek az őket érő környezeti stresszhatásokhoz genetikailag kódolt védekezőmechanizmusok összehangolt működtetésével alkalmazkodni. A környezeti ingereket érzékelő receptormolekulák kémiai természetű változások láncolatait indítják el a sejtben, amelyek közül a legfontosabb a jelátviteli fehérjék foszforilációja, amely a fehérjeműködés „kapcsolószerű” szabályozását teszi lehetővé. A molekuláris jelátviteli pályákon keresztül a sejtmagba eljuttatott ingerek a génműködés (vagyis az egyes génekről keletkező fehérjék mennyiségének) megfelelő változásait eredményezik. Az egymást dominóelv szerint foszforiláló fehérjék kaszkádszerű láncolatából álló jelátviteli utak széles körben elterjedtek az élővilágban, és központi szerepet játszanak a növényi stresszadaptációban is.
A Budapest Science Meetup blogjában elérhetőek a korábbi előadásokról készült videók és diák is.
Egy angol nyelvű honlapon számos adat kitöltésével meglehetősen jó statisztikai becslést lehet kapni várható élettartamunkról. A teszt többek közt rákérdez az aktuális életkorra, a rokonok élettartamára, a különböző rizikófaktorokra (szívbetegségben, rákban elhunyt rokonok, dohányzás, alkoholfogyasztás, munkahelyi és egyéb stresszhatások), az aktuális betegségekre (például cukorbaj, magas vérnyomás) és még sok élettartamot befolyásoló tényezőre. A teszt az egyes országok jellemzőit is figyelembe veszi.
Műalkotásokat idéznek azok az agyi szöveteket, sejteket ábrázoló képek, melyeket Carl E. Schoonover gyűjtött össze Portraits of the Mind című könyvében. Az albumban 70 kép látható, Camillo Golgi 1875-ben készült rajzaitól kezdve az immunhisztokémiai eljárásokkal megfestett fényképeken át a pásztázó elektronmikroszkóppal készült részletes, sejtszintű felvételekig.
A New Scientist galériáját a könyvről ide kattintva nézheti meg.
Trópusi gyümölcsök és zöldségek piactere is várja az érdeklődőket november 12. és 14. között az ELTE Füvészkertben Budapesten. A trópusi piactéren a látogatók megkóstolhatják, majd megvásárolhatják a legízletesebb, legkülönlegesebb trópusi gyümölcsöket és zöldségeket, valamint szakvezetővel járhatják be a Pálmaházat és a Füvészkertet. A gyerekek kókuszdióért mászhatnak, növény- és gyümölcsfelismerő versenyen mérhetik össze tudásukat, kézműves foglalkozásokon vehetnek részt.
A belépőjegy a felnőtteknek 800 forint, a kedvezményes belépő (diák, nyugdíjas) 400 forint. További információkat a Füvészkert és a Kertészeti Technológiai Intézet oldalain olvashatnak.
A lábasfejűek (polipok, tintahalak, kalmárok) az álcázás nagymesterei az állatok között. A környezethez való alkalmazkodást a bőrükben lévő, pigmenttartalmú színsejtek (kromatofórák) segítik. Az állatok idegi vezérléssel képesek összehúzni és kitágítani a színsejtjeiket, és ily módon megváltoztatni a bőrük színét. A kromatofórák még az elpusztult állatban is működőképesek egy ideig. A videón egy felboncolt kalmár (Loligo pealeii) kültakarójának részlete látható mikroszkóp alatt a még működő, összehúzódó és kitáguló színsejtekkel.
A Világegyetemet felépítő anyag nagyobb részét közvetlenül nem lehet megfigyelni. Sok közvetett megfigyelés és elméleti okfejtés utal azonban a feltehetőleg gyengén kölcsönható, egzotikus részecskék létezésére. A láthatatlan tömeget nem pillanthatjuk meg, azonban nyoma sokfelé felfedezhető, és alapvető szerepet játszik az Univerzum nagyléptékű szerkezetének kialakulásában. Egy friss képsorozat látványosan mutatja be ezt az egyébként láthatatlan világot, hogy hol és milyen formában akadhatunk a nyomára.
Számtalan vizsgálatban elemezték már, hogyan vadásznak a denevérek echolokációval (visszavert hang segítségével), ám azt még sosem tanulmányozták, hogyan ismerik fel a teljesen lapos felületeket, például a vízfelszínt. A német Max Planck Intézet két kutatója, Stefan Greif és Björn Siemers vad denevéreket fogott be Bulgáriában, melyeket egy tágas és sötét vizsgálati szobába helyeztek el. A szoba homokos padlójára egy teljesen sima és egy mintás fémlapot tettek, és megállapították, hogy a denevérek a sima fémlapot víznek érzékelik, ugyanis megpróbáltak inni belőle.
A Nature videója a fémlapot nyalogató denevérekről
A denevér által kibocsátott hangok nagyobb része a vízfelszínről nem jut vissza az állathoz, ugyanakkor egy kis része merőlegesen eléri a vizet, és rögtön vissza is verődik. Ugyanez figyelhető meg a tükröződő fémlapok esetében is, ezért keverhetik azt össze a denevérek a vízzel.
A kutatók a vizsgálatokat olyan fiatal denevéreken is elvégezték, amelyek még sosem találkoztak tavakkal. Ezek az állatok is ugyanúgy megnyalták a fémlapot, így a szakemberek arra következtetnek, hogy a vízfelszín felismerése nem tanult, hanem genetikailag kódolt a denevérekben.
A fiatal magyar természetfotós a Veiola Environnement Wildlife Photographer of the Year fődíja után a naturArt Magyar Természetfotósok Szövetségének első díját is elnyerte Árnyjáték című felvételével, és őt választották az év természetfotósává is.
A versenyre idén 227 pályázó összesen 3996 felvétellel nevezett. Az Eifert János fotóművész vezette zsűri ezek közül választotta ki azt a 112-t, amelyek már láthatók a Magyar Természettudományi Múzeumban. A pályázaton 12 kategóriában osztottak ki díjakat.
Az összes nevezett kép megtekinthető a Fotoklikk oldalán, beszámoló a díjátadóról pedig a Greenfon olvasható.
Összeengedték a Fővárosi Állat- és Növénykert két új elefántját. A tízéves Assam tavaly, a kilencéves Angele pedig néhány hete érkezett Budapestre. A két állatot azzal a céllal szerezte be az Állatkert, hogy később közös utódjuk szülessen. A gondozók az elmúlt hetekben fokozatosan ismertették össze őket, és mostanra a nappalokat már együtt töltik a kifutóban. Láthatóan mindkét állat jól érzi magát jövendőbelije társaságában, így várhatóan nem lesz akadálya a párzásnak sem.
Rejtett állatok állatkertje - kriptozoológia A kriptozoológia által kutatott élőlények leírásai és képei a tengeri kígyóktól a jetiig. Több mint száz olyan állat ismertetése, amelyről számos legenda és beszámoló született létezésüket azonban kétségbe vonja a tudomány.
Wolpertinger - nagyobbrészt nyúl, kicsit szarvas, kicsit madár, kicsit ragadozó
Monstropedia Az oldal érdekes összefoglalója a létező és a legendabeli szörnyetegeknek. Megtalálható itt a démonoktól kezdve a híres emberi szörnyekig (kannibálok, sorozatgyilkosok stb.) sok minden. A honlap külön értéke a rengeteg - sokszor művészi - illusztráció.
A korábban a Vénusz körül keringett Magellán-űrszonda mikrohullámú mérései alapján készült hőtérképen látható vörös foltok 85 Celsius-fokkal is melegebbek lehetnek környezetüknél. Ez egy alig néhány évtizedes lávafolyás lehet, amely még mindig hűl
Felfedezői szerint mindössze néhány évtizedes lehet egy lávafolyás a Vénusz felszínén, amely még mindig melegebb a környezeténél (pedig a Vénuszon nincs hideg, az átlagos felszíni hőmérséklet kb. 470 Celsius-fok). Ha ez valóban így van, akkor ez az eddigi legjobb bizonyíték arra, hogy a Vénusz geológiai szempontból aktív bolygó, és nem olyan halott, mint a Mars. A Vénuszon több mint ezer tűzhányó van. A University of California (Santa Cruz) kutatóinak cikke a Geophysical Research Letters következő számában jelenik meg.
Kijelölte a Discovery startjának időpontját a NASA. Eszerint 2010. november 1-jén, hétfőn indul az űrrepülőgép a Nemzetközi Űrállomáshoz, magyar idő szerint 22.40-kor.
A jelenlegi tervek szerint ez a 11 napos küldetés (STS-133) lesz a Discovery 39. és egyben utolsó útja, mert utána "nyugdíjazzák". A gép tudományos kísérleti eszközöket és felszereléseket szállít egy logisztikai modulban az űrállomásra. Az űrhajósok mellett a fedélzetén lesz R2 (Robonaut 2), az első emberhez hasonló robot az űrben, amely az űrállomáson marad.
A küldetés részletes beharangozójával hétfőn jelentkezünk a Tudomány rovatban.
Október 18-án kaptunk egy levelet, amiben ez állt:
"Dr. Masaru Emoto japán kutató a vízzel végzett kutatásai során arra a döbbenetes felfedezésre jutott, hogy a víz érzékeli a gondolatokat és érzéseket. Ennek a hihetetlen felfedezésnek a bizonyítékai most Budapesten láthatók és hallhatók egy lélegzetelállító előadás során."
Nem szoktunk részt venni az alábbihoz hasonló előadásokon, de ez - finoman szólva - annyira furának tűnt, hogy megkértük Kálmánt, menjen el, és tudja meg, amit lehet. A kollégák közül néhányan sajnálták ezért, de végül is szép képeket látott a "japán gondolkodó" előadásán. Az előadás pedig olyan volt, amilyennek vártuk, hiszen kiderült például, hogy a víz attól függően kristályosodik szépen vagy csúnyán, hogy jó vagy rossz hatások érik. Ez Masaru Emoto egyik fő mondanivalója, e köré épült a majdnem kétórás előadás, ahol a japán nyelvű ismertetést tolmács fordította magyarra. Posztobányi Kálmán beszámolója.
A víz kutatása tilos
Az emberi test legnagyobb hányada víz. Akiben kevés van, annak humorérzékből sincs sok, mert a víz=humor - viccelődik Emoto. Azonban a víz kutatása tilos, különböző lobbik, például a gyógyszeripar ellenérdekeltsége miatt, hiszen ha az emberek tudnák, hogy vízzel minden gyógyer helyettesíthető, az egész iparág tönkremenne. "A víz tanulmányozása tabuvá vált, engem is eltessékelnek a tudósok" - erősíti Emoto. Bár azt állítja, hogy ő a sportoláson és a karaokén kívül mást nem csinált életében, tehát nem is tanult, mégsem ebben keresi az okot. Tanulni úgysem érdemes szerinte, mert a víz adja a bölcsességet.
Masaru Emoto
Ezután következtek az előadás szép részei. Hatágú kristályokká fagyasztott cseppeket láthattunk a világ különböző tájairól, és megtudtuk, hogy a német és a svájci víz kemény (ezért a németek keményfejűek), a japán víz viszont puha (ez az oka hogy a japánok soha nem mondják: "nem"). Nem csak tiszta vizek fagynak szép kristállyá, hanem azok is, amelyeknek a fagyasztás előtt szép képet mutattak, szép zenét játszottak, szép szavakat közöltek. Képet egyébként úgy kell mutatni a víznek, hogy a vízzel telt átlátszó palackot 24 órára a képre helyezzük. Szavakat ugyanígy kell közölni, hogy milyen nyelven, az mindegy.
"In the beginning was the Word" - idézi az Írást Emoto. Szerinte így kezdődik a Biblia, és a hallgatóságból senki nem szisszen fel, hogy így János Evangéliuma kezdődik, de az még az Újszövetségnek sem eleje. Na mindegy, hiszen rögtön ezután megtudjuk, hogy ha az egyoktávos hangközt nyolc millió részre osztjuk, akkor ezen hangok mindegyikének van istene. Ezt különféle hangvillás mutatványok egészítik ki.
A vízben az oxigén az élet, a hidrogén a hála, ezért a vízzel kapcsolódunk Istenhez. A víz ezenkívül tiszta energiaforrás is, hiszen az úgynevezett "ohmasa-gas" gyártható belőle, mely oxigén és hidrogéngáz stabil keveréke, és amely vízzé ég el. Kár, hogy Emoto nem mutatta meg pár kísérlet keretében ezt az anyagot.
Zenére növekedő kristályok - vagy utólag keverték alá a zenét
Pár évvel ezelőtt Emoto az ENSZ-ben meghirdette a Béke Projektet, aminek a célja az emberiség összes gondjának a megoldása. Ha szépen beszélünk a vízhet, megáldjuk, imádkozunk hozzá, és tiszteljük, akkot minden nyomor, betegség, háború eltűnik. Hogy hogyan? Ennek magyarázatában a világot kitöltő fény és rezgések, az embert alkotó 60 milliárd szó és ezekhez hasonlók szerepeltek. No de vissza a Tervhez: Emotóék célja a "Message from water" című könyvecske megjelentetése 650 millió példányban és eljuttatása a 3-12 éves gyerekeknek. A többi megy magától, mert ezek a vízzel bánni tudó (víznek köszönő, vízhez imádkozó) gyerekek húsz év múlva felnőttek lesznek, és létrehozzák az ideális világot. Az előadás ilyen (a könyvet magasba tartó) gyerekek képeivel zárult, így aztán mindenkinek elcsöppent a szíve. Magyarul még nem adták ki ezt a könyvet, de jelentkezett egy hölgy, hogy ő megjelenteti.
A taps után lehetett kérdezni. Kiderült, hogy csakugyan ügyes ez az Emoto, hiszen rengeteg konkurrens mozgalom, termék és víz létezik, és mégis ő van itt, nem más. Az Emoto-vizet már hamisítják!
Ez volt az előadás, amiből kiderült, hogy ha kedvesen beszélnek hozzánk -25 fokon, akkor szépen fagyunk meg. De mit mond a tudomány?
Emoto kísérletei bizony megérdemlik a kritikát, rengeteg emberi hiba van kivitelezésükben. Igen, valóban megismételték komoly tudósok is ezeket a fagyasztásokat, de ők nem találtak eltérést a "szeretlek kisbabám" és a "bunkó vagy" feliratú palackok vizeiből nyert kristályok között. Emoto nem is tagadja a szakszerűtlenséget, elismeri, hogy ő nem tudós, és szubjektíven válogatta ki a vízkristályokról készült képeket. James Randi 2003-ban egymillió dollárt ajánlott fel Emotónak, ha eredményeit valaki dupla vak próbával reprodukálja. Bár vannak, akik sikerről számoltak be (nem tudósok), a még megbízhatóbb tripla vak kísérletek eredményei nem támasztják alá ezeket.
Készül a Mars Science Laboratory nevű küldetés Curiosity rovere, amely az eddigi legnagyobb és legkomplexebb marsjáró lesz az űrkutatás történetében. Az autó méretű, 900 kilós rover fő feladata az élet, illetve az élet nyomainak felfedezése a Marson. Az űreszköz a tervek szerint 2011 végén indul, és 2012 augusztusában érkezik a Marshoz. Az új marsjáró építése élőben követhető a NASA webkameráján.
A jövő emberes marsutazásához szükséges technológiákat, valamint az emberes űrtevékenység során felhasználható egyéb berendezéseket, köztük járműveket és szkafandereket tesztelnek a száraz földi tájon a NASA munkatársai. Videók a sivatagi rover tesztjeinek négy napjáról.
Fedezze fel a bolygót és új felvételeit a monitoron! A NASA és az USA Geológiai Szolgálata új globális térképet közölt a Merkúrról. Az interneten elérhető alkalmazás segítségével koordináták alapján lehet keresni adott helyszíneket a legbelső bolygón, tetszés szerint nagyítani, kicsinyíteni a képeket, és barangolni a kráterek között.
A brit tudományos akadémia klímatudományi útmutatót tett közzé, amelyben összefoglalja, mely területeken világosak az ismereteink, és melyek azok a kérdések, amiket egyelőre nem sikerült kielégítően megválaszolni.
A hagyományoknak megfelelően a nyár elteltével kezdődik az észlelőhétvégék szezonja, így idén is megrendezésre kerül az őszi csillagászati hétvége, aminek az Ágasvári Turistaház és a mellette elterülő rét ad otthont. Az észlelőhétvége időpontja október 8-10. A várhatóan még kellemes, őszi időjárás a fázósabb észlelőknek is lehetőséget ad arra, hogy megismerkedjenek az őszi, hajnalban pedig már a téli égbolt látványosságaival. Táborhelyünk gyönyörű természeti környezetben, a Nyugati-Mátrában található, 635 m tengerszint feletti magasságban.
Október 9-én ismét megrendezésre kerül az élettelen természet szépségeit hirdető Geotóp Nap. Az élővilág csodái mellett sokan megfeledkeznek a geológiai formák változatos világáról, mely szintén gondos védelemre szorul. A földtudományi értékek napján számos érdekes programmal készülnek a szervezők, céljuk megismertetni Magyarország leghíresebb természeti képződményeit.
Az orosz kutató az 1950-es években kezdte el a végül közel 50 éven át tartó háziasítási kísérletet, mely során az emberrel szemben legkevésbé félénk ezüstrókákat kiválogatták, és azokat tenyésztették tovább. A vizsgálat végére már-már kutyaszerű, lógó fülű, kunkori farkú és időnként foltos rókákat kaptak. Az állatok nemcsak külsőleg, de viselkedésükben is a kutyára kezdtek el hasonlítani, szívesen voltak a gondozókkal, és örömükben csóválták a farkukat.
Utolsó kommentek